Hermione nem a szabadban �tl�tte ezt a csod�s napot, elvonult h�l�j�nak h�v�s rejtek�ben. Hatalmas francia �gya egyik sz�l�n fek�dt, oldal�ra fordulva, egyik keze a feje alatt, m�sig az oldal�n �s �gy n�zte az ablak el�tt �ll� hatalmas f�t, amit a gyenge szell� mozgatott. Finom anyag� selyem leped� takarta �t a cs�p�j�ig, de azon k�v�l semmit sem viselt. Nyugtalan volt �s fesz�lt, gondolatai valahol eg�szen m�shol j�rtak, nem ebben a val�s�gban.

- Min gondolkozol? - k�rdezte egy b�rsonyos f�rfihang, mik�zben arc�t simogatta �s von�sait k�mlelte.

- Semmin - fordult szeret�je fel�, hogy belen�zhessen Draco Malfoy ez�st�sen csillog� szemeibe. Azok a szemek, amik mindig elb�v�lt�k, amik oly egyediv� tett�k a f�rfit, amik mindig elrejtett�k �rz�seit a k�lvil�g el�l. - Im�dom a szemeidet - mondta, majd jobb kez�vel megsimogatta a f�rfi arc�t, aki egy meleg mosollyal k�sz�nte meg a b�kot.

- �n minden im�dok rajtad - hajolt hozz� k�zelebb �s egy l�gy cs�kot nyomott a l�ny ajkaira.

- Kiv�ve a v�remet - suttogta Hermione, hangja nem volt v�dl�, m�g csak sz�mot k�r� vagy d�h�s sem, �gy mondta, mintha egy egyszer� t�nyt k�z�lt volna.

- Mi�rt mondod ezt?

- Csak �gy - vont v�llat a fiatal n�, majd fel�lt az �gyban. - Menned kell! - �llt f�l majd �lt�zk�dni kezdett. Nem zavartatta mag�t, sz�p nyugodt l�ptekkel �sszeszedte ruh�it, amik a szoba k�l�nb�z� pontjain hevertek.

- Hova siessek? Nincs h�bor�, mindenki m�moros k�bulatban �r�l a b�k�nek mi�ta a Nagy�r elbukott - �lt fel � is az �gyban.

- Lehet, de te att�l m�g egy k�r�z�tt sz�kev�ny vagy, egy hal�lfal�! - fordult fel� indulatosan Mione, majd Draco ruh�it, amit a kez�ben tartott a fi� �l�be dobta.

- Most mi bajod van? Mi�rt akarod elrontani ezt a sz�p napot?! - csattan fel indulatosan a sz�ke f�rfi. Sz�rke szemeit Hermione �risz�be f�rta, mind k�t tekintett csak �gy izzott a haragt�l, mind a ketten fenntartott�k a kontaktus, nem fordultak el, t�l b�szk�k voltak megadni magukat a m�siknak.

- Igazad van! - t�rt bele a haj�ba indulatosan Granger. - Csak nagyon fesz�lt vagyok, �ppen most �rultam el a bar�taimat. Draco �n egy auror vagyok! Harry Potter legjobb bar�tja, aki ennek ellen�re egy sz�k�tt b�n�z�t rejteget!

- Akit nem csak rejtegetsz - t�rdelt fel az �gyban a f�rfi, majd k�zelebb k�szott a fiatal n�h�z. - Megb�ntad? - k�rdezte mik�zben egyik kez�vel �t�lelte a derek�t a m�sikkal, pedig a tark�j�n�l a hossz�, barna zuhatagba t�rt.

- Nem, soha nem fogom megb�nni - hajtotta fej�t a f�rfi mellkas�nak. - J�l jegyezd meg, amit most mondok neked Draco Malfoy. �n nem az a fajta l�ny vagyok, aki �rzelmek n�lk�l �gyba b�jik b�rkivel! Nekem ez nagyon sokat jelent, csak is olyan f�rfival vagyok hajland� lefek�dni, aki fontos sz�momra, akit szeretek! �s b�rmi is t�rt�njen ezek ut�n vel�nk, tudnod kell, �n t�nyleg szeretlek t�ged!

- Tudom - mosolyogta meg a l�ny kirohan�st- �n is, szeretlek t�ged - nyomott egy apr� cs�kot a l�ny homlok�ra, majd kibontakozott az �lel�sb�l, majd elkezdett �lt�zk�dni. - Igazad van, mennem kell, nem sodorhatlak vesz�lybe!

********************************

H�sz perc m�lva m�r a kis lak�s ajtaj�ba �llt �s �ppen b�cs�t vettek egym�st�l. Hermione az ajt�f�lf�nak d�lve �llt Draco �lel�s�ben, mik�zben az szenved�lyesen cs�kolta �t, mintha soha nem akarta volna elengedni, hogy ez az �rz�s �r�kre megmaradjon.

- Menned kell - szakadt el a f�rfi ajkait�l a fiatal n�.

- Tudom - l�pett egyet h�ta, majd megfordult �s elindult a l�pcs�h�z fel�. - Ja �s Granger! - fordult vissza a l�ny fel�.

- Igen?

- Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen j� vagy az �gyban - mondta nevetve, majd folytatta �tj�t, maga m�g�tt hagyva a mosolyg�s l�nyt, aki m�g j� darabig k�vette �t a tekintet�vel. Karjait, mintha f�zna �sszefonta maga k�r�l, arca megkem�nyedett, a mosoly elt�nt az arc�r�l �s a szemeib�l. Helyette a keser�s�g �s valami m�ly f�jdalom k�lt�z�tt.

Mikor m�r biztos volt benne, Draco el�g messze ment, kil�pett a lak�sb�l, behajtotta maga m�g�tt az ajt�t �s bez�rta. Nadr�gra zseb�hez ny�lt, ellen�rizte n�la van e a p�lc�ja, majd elindult � is a l�pcs� fel�, ahogy az el�re le volt tiszt�zva.

*************************************

Draco Malfoy vid�man s�t�lt a most furcs�n, cs�ndes utc�kon, de annyira el�gedett �s boldog volt, hogy ez neki fel sem t�nt. Kezeit farmerja zseb�be s�llyesztette, a sz�l n�ha belekapott f�lhossz� sz�ke f�rtjeibe �s f�lig begombolt ing�be, de most m�g ez sem zavarta. �vek �ta nem volt ilyen el�gedett, Granger nagyon j� hat�ssal volt r�. Hetek �ta tal�lkozgattak, a fiatal auror szinte mindig megjelent ott, ahol � volt, furcsa j�t�ka a v�letlennek. Mindig ott volt mikor sz�ks�ge volt valakire, �s hi�ba volt auror nem adta fel, mellette volt, s egy id� ut�n Draco m�r tudatosan kereste a t�rsas�g�t, m�g v�g�l teljesen bele nem z�gott a kis k�cosba, amit most m�r nem is b�nt, Hermione csod�latos n�, �s szereti �t, �kes bizony�t�k a mai egy�ttl�t�k. Most fek�dtek le el�sz�r egym�ssal, �s az egyetlen sz�, amivel le tudta volna �rni az a frenetikus volt! Sok n� volt m�r az �let�ben, de az mind csak szex volt, ez a mai alaklom eg�szen m�s volt. J�l mondta Hermione ez nem csak szex volt, ez m�r szeretkez�s! Hisz �k ketten t�nyleg, sz�vb�l szeretik egym�st, egyik�j�k sem csak mag�ra gondolt, mind a ketten azt akart�k, hogy a m�siknak ugyan olyan j� legyen, k�lcs�n�sen figyeltek egym�sra �s kieg�sz�tett�k a m�sikat.

- Malfoy! - hallotta, hogy valaki a nev�t kiab�lja a h�ta m�g�l. Egy ismeretlen f�rfihang volt, nem tudta ki lehetett az. Kez�t m�lyebbre cs�sztatta a zseb�be, majd hossz� ujjaival �tkulcsolta p�lc�j�t. Sz�p lassan megfordult, felk�sz�lve arra, hogy menek�lni kell majd.

- Potter?! - ki�ltotta el mag�t d�bbenten, mikor megfordult �s a Kiv�lasztottat l�tta meg, kivont p�lc�val, ami egyenesen fel� ir�nyult, p�r pillanatig m�g d�bbenten �llt �s hajdan volt ellens�g�t figyelte, majd � is p�lc�t r�ntott. - Mit keresel te itt? - sziszegte.

- T�ged! Hossz� h�napok munk�ja �ll e m�g�tt a tal�lkoz�s m�g�tt. Kutattunk ut�nad �s minden bizony�t�kot �sszegy�jt�tt�nk r�lad, hogy biztos egy �letre a r�cs m�g� ker�lj!

- Oh val�ban? Micsoda megtiszteltet�s, hogy a Nagy Harry Potter dr�ga szabadidej�t r�m �ldozza, ahelyett, hogy a kis Weasley cafk�j�val foglalkozna - mondta Draco, tudta, hogy az egyetlen es�lye, ha felh�zza Pottert, egy ny�lt p�rbajban nem biztos, hogy � ker�lt volna ki gy�ztesen, de sz�m�t�sai nem j�ttek be, Harry arca merev maradt, semmilyen �rzelmet nem mutatott meg, Malfoyt m�r egy kiss� Pitonra eml�keztette.

- Ne strap�ld magad, nem tudsz felh�zni.

- Val�ban? Akkor mi lesz? Megk�zd�nk?

- Itt a ny�lt utc�n? Nem j� �tlet a muglikat m�r nem tudjuk sok�ig t�vol tartani innen.

- Akkor mi lesz?

- Sz�pen vel�nk j�ssz.

- Veletek? - k�rdezte d�bbenten Draco, majd ebben a pillanatban szinte mindenhonnan, a hoppan�l�sra olyan jellemz� pukkan�s hangja t�lt�tte be a csendes kis utc�t. Malfoy k�rbe volt z�rva, szab�lyos k�r alakban k�r�lbel�l h�sz fegyveres auror �rkezett meg. - Mi a fene folyik itt?!

- V�ge a j�t�knak Malfoy - j�tt egy m�ly f�rfihang t�le jobbra, akiben Draco felismerte Ron Weasleyt, mellette, pedig h�g�t Ginny �s Bill Weasleyt.

- Nem adom fel! - ki�ltotta, de a k�vetkez� pillanatban a h�ta m�g�l k�t �tok is eltal�lta. A p�lca kirep�lt a kez�b�l, � maga, pedig t�rdre esett, kezei a h�ta m�g� ker�ltek �s szoros m�gikus k�tel�kek, ker�ltek r�juk.

- Nem Malfoy, ennek itt a v�ge - l�pett oda hozz� Harry, �gy egy kis r�st hagyva a k�rben, ahol egy pillanatra Draco kileshetett.

Nem messze t�l�k egy v�kony kis f�ba kapaszkodva ott �llt Hermione, kez�ben p�lc�ja szem�b�l, pedig meg�ll�s n�lk�l folytak a k�nnyek. �t n�zte! Meleg barna szemeit az �v�be f�rta, nem fordult el, nem kapta el, pedig mind ketten tudt�k, mit �rez most Draco. Hermione el�rulta �t, becsapta �s kihaszn�lta.

- Hermione - suttogta Draco, mik�zben �gy �rezte a vil�g �sszes f�jdalma, r� szakad.

- Hermione remek auror, tudja mi a k�teless�ge - mondta Harry, mik�zben talpra �ll�totta, majd elhoppon�lt vele, a t�bbiekkel egy�tt, de Draco az utols� pillanatig Hermione szemit k�mlelte, ahol a v�laszokat �s a mi�rteket kereste, de v�laszt nem kapott k�rd�seire, az egyetlen dolgok, amit l�tott, az egy megt�rt fiatal n�, akinek ugyan annyi f�jdalom �radt a szemeib�l, mint az �v�b�l.