Hajnalt�jt �rkezett meg a kis csapat London fel�. M�r el�g f�radtak voltak a sok rep�l�stõl, de az elsz�nts�guk �bren tartotta õket. Az eg�sz k�rny�ket vastag k�dfelhõ lepte el, j�l eltakarva a kis t�rsas�got a k�v�ncsi szemek elõl, �s sajnos a halad�sukat is megnehez�tette, de egy �gyes bûb�j seg�ts�g�vel nyertek n�mi l�t�teret. A hideg sz�l f�jt, amitõl majdnem a seprûikre fagytak az utaz�k.
- Hova kell most menn�nk?- k�rdezte Moira egy �s�t�s k�zben. M�r nagyon �lmosnak �rezte mag�t, csak az tartotta �bren, hogy f�rje mindig mellette rep�lt, n�ha- n�ha gyeng�den megr�zta a v�ll�t �s kedves szavakkal pr�b�lta elterelni a figyelm�t a j�t�kony alv�st�l.
- Dumbledore azt �zente, hogy a Foltozott �st h�ts� bej�rat�hoz kell menn�nk, mert ott nem vesz minket senki sem �szre - mondta Tristen- �s v�rni fog valaki minket.
- M�rt nem megy�nk, r�gt�n a Grimmauld t�rre?- k�rdezte Hermione.
- Hov�?- k�rdezett vissza a t�rsas�g t�bbi r�sze.
Hermione megism�telte a k�rd�st, de a t�bbiek m�g mindig nem tudt�k hol van az a hely.
- Nem �rdekes- legyintett a l�ny.
Nem sokkal k�sõbb, lassan ereszkedni kezdett a t�z seprû, majd eleg�nsan landoltak a megbesz�lt helyen, ahogy egy fekete k�penyes illetõ v�rta õket. Magass�g�b�l �s sz�kes v�ll�b�l �t�lve f�rfi lehetett. K�zelebb ment a t�rsas�ghoz �s levette a fej�rõl a csukly�t.
- Harry!- ki�ltott Hermione boldogan �s m�r szaladt is �t�lelni Harryt.
- Csss halkabban Mione! M�g a v�g�n valaki meghallja, �s akkor nagy slamasztik�ban lesz�nk. �n is �r�l�k neked!- mondta mosolyogva a fi�, majd megn�zte a t�bbieket, akik Hermion�val j�ttek- J� reggelt!- k�sz�nt illedelmesen, majd megakadt a szeme Dracon – Malfoy te mit keresel itt?
- Melyik?- k�rdezt�k a t�bbiek.
- Hogy, hogy melyik? Tal�n t�bb is van.
- Kettõ – mondta Hermione.
- A G�r�nyre gondoltam
- Harry!- sz�lt r� Hermione er�lyesen, �s oldalba l�kte a fi�t.
- �n is �r�l�k neked Potter!- mondta n�mi g�nnyal a hangj�ban- Csak seg�teni j�ttem, semmi t�bb.
- Te? Seg�teni? Ez most csak egy vicc?
- Nem, t�nyleg seg�teni j�tt – mondta Hermione.
- Igaz�n?- fortyant fel a fi�.
- Harry hagyd abba, nem �rtott neked semmit!
- Mi�ta v�ded �gy?
- Mi�ta szeret �s a menyasszonyom- sz�lalt meg Draco.
- Na ne- hitetlenkedett a fi�.- Hermione, igaz ez?
- Igen- mondta a l�ny, de nem tudta elrejteni boldog mosoly�t.
Harry meg sem tudott sz�lalni, de v�g�l �sszeszedte mag�t �s megsz�lalt:
- Sok volt ez nekem most �gy egyszerre. Majd k�sõbb megbesz�lj�k – fordult h�ttal Hermion�nak, majd egy pergamendarabot szedett elõ a zseb�bõl- Olvass�tok el ezt a c�met �s jegyezz�tek meg! Innen zsupszkulccsal megy�nk tov�bb.
Majd egy bicikliker�kre mutatott a sarokban, ami m�r el�g lepusztult �llapotban volt. Draco r�n�zett a sz�nalmas t�rgyra, majd Harryre �s k�nyeskedve megcs�v�lta a fej�t.
- Most komolyan mondod, hogy ez a zsupszkulcs?- nevetett fel Draco.
- Ez- mondta t�m�ren Harry.
- Nevets�ges.
- Ha ilyen nagy a sz�d Malfoy, akkor menj egyed�l a fõhadisz�ll�sra!
- El�g legyen m�r!- sz�lt Hermione.
Harry morogva k�zelebb hozta a kereket, majd mindenki megfogta �s elkezdõd�tt az utaz�s. Nem telt sok idõbe, mire meg�rkeztek a Grimmauld t�rre. K�dbe burkol�zott t�ren alig l�ttak valamit, de Harry nagyon is j�l tudta, merre kell menni. Meg�llt, majd h�tran�zett.
- Gondoljatok a c�mre!- adta ki az utas�t�st.
A t�rsas�g k�vette az utas�t�sokat, �s hamarosan felbukkant a 12-es sz�m� h�z. Harry elõre ment �s benyitott. Hermione k�zen fogta Dracot, �s maga ut�n h�zta, a csoport m�sik fele pedig k�vette õket. K�r�lbel�l hat �ra fel� j�rhatott az idõ, ennek ellen�re m�gis l�zengett m�r n�h�ny ember a fõhadisz�ll�son.
- V�gre meg�rkeztetek!- mondta mosolyogva Lupin professzor- Jobban vagy m�r Hermione? M�r nagyon agg�dtunk �rted!
- K�sz�n�m m�r sokkal jobban vagyok.
- Ennek �r�l�k! �s �n�kben kit tisztelhetek? �n Remus Lupin vagyok.
- Jane Trick- ny�jtott kezet.
- Tristen MacNamara.
- Shannon O’Reily.
- Colin O’Reily.
- Keara Nacan.
- Moira Logen.
- Aidrian Moore.
- Leslie Malfoy.
- Oh akkor te vagy Loreen fia.
- Igen- b�lintott Leslie.
- Ismertem �desany�dat �s �desap�dat, m�g amikor Roxfortba j�rtak. Egy �vfolyamba j�rtunk.
- T�nyleg?- csillant fel a szeme Leslienek.
- Bizony - mondta Lupin �s Draco fel� fordult.
- Engem meg ismer professzor.
- �r�l�k, hogy �jra l�tlak Draco- mondta a Lupin ellens�gess�g n�lk�l.
- Fõleg akkor fogsz �r�lni, ha megtudod, hogy feles�g�l veszi Hermion�t- jegyezte meg Harry ep�sen.
Lupin �ppen v�laszra nyitotta a sz�j�t, amikor is Ron l�pett be az elõszob�ba egy szelet pir�t�ssal a kez�ben.
- Hermione!- ki�ltotta el mag�t a fi� boldogan, a pir�t�s a f�ldre ejtve, rohant oda Hermion�hoz majd �t�lelte- V�gre visszaj�tt�l! M�r t�bb mint egy h�napja volt�l t�vol. Mit t�rt�nt mes�lj? Mit keres itt Malfoy?
- Melyik?- hangzott fel a k�rd�s �jra.
- Hogyhogy melyik, h�t ez itt.
- Neked is elmondom Weasley. �n is seg�teni j�ttem, �s nem ez nem vicc. Oh van itt m�g valami, amit m�g tudnod kell: szeretem Hermion�t, �s feles�g�l veszem. Ki hagytam valamit?- k�rdezte �rtatlanul.
Ron megk�v�lve �llt Hermione mellett, akinek m�g fogalma sem volt, hogyan magar�zza ezt meg bar�tainak. A fesz�lt helyzetet egy �jabb �r�mki�lt�s oldotta egy kicsit. Majd h�rom nõ jelent meg a sz�nen, �s az elõszoba kezdett egyre szûkebbnek bizonyulni az egyre n�vekvõ t�rsas�gnak. A kiab�l� Ginny Weasley volt, aki most nem Hermion�nak �r�lt ennyire, hanem Leslienek.
- Leslie!
- Ginny!- nevetett Leslie boldogan, meg�lelte a l�nyt �s megcs�kolta.
- Annyira hi�nyozt�l!
- Te is nekem!
- H�gi ezt megmagyar�zhatn�d! – mondta Ron
- K�sõbb- mondta Ginny-, mert ahhoz, kell egy kis idõ, mire ezt megmagyar�zom.
A m�sik k�t nõ csak mosolygott �s �dv�z�lt�k Hermion�t, majd a t�bbieket.
- Hello!- mondta a fekete haj� �s z�ld szemû nõ- Ashley Blake vagyok, Harry feles�ge.
- �n pedig Nyssa Cruel vagyok, Ron feles�ge.
Miut�n a jelenl�võk bemutatkoztak egym�snak, kezdõdhette a nagy megbesz�l�s. Fesz�lt volt a hangulat �s k�nos. Harry �s Ron t�m�ny megvet�ssel n�zett Dracora, akit ez egy cseppet sem �rdekelt, ink�bb a Black k�ria berendez�s�nek a tanulm�nyoz�s�val volt elfoglalva. Ellenben Hermion�val, aki min�l elõbb t�l akart lenni egy vallom�son.
- Harry, Ron, besz�ln�nk kellene!- sz�lalt meg Hermione.
- Ideje lenne - mondta Harry.

***


K�sõbb nagy veszeked�s hallatszott a nappalib�l, amit a konyh�ban reggelizõk is tiszt�n hallottak. Gyakran elhangzott mondatok: „Hogy tehetted?”; „Egy szem�t hal�lfal� g�r�ny.”; „Soha nem volt hal�lfal�!”; „�ssze�llt�l az ellens�g�nkkel!”; „Nem m�lt� hozz�d.” Majd az eg�szet egy az eddigin�l hangosabb sz��radat z�rta le.
- De �n akkor is szeretem, �s õ is szeret engem, nektek meg semmi belesz�l�si jogotok nincs kivel legyek boldog. Gondolkodjatok el ezen!- mondta a l�ny, �s kiment a nappalib�l.
Draco arc�n egy mosoly jelent, meg amikor d�h�s kedvese õt vette c�lba. B�r Draco sz�vesen seg�tett volna neki elint�zni az �gyet Harry�kkel, de valami azt s�gta neki abb�l nagy veszeked�s, vereked�s, esetleg p�rbaj is lehetne. Ink�bb jobbnak l�tta, nem beleavatkozni a dolgokba, mert abb�l baj is lehet. Hermione kipirult arccal �llt meg mellette �s megsz�lalt:
- Reggelizt�l m�r?- hangj�ban m�r m�l� d�h volt csak, de m�g mindig nem nyugodott meg teljesen.
- Igen.
- Akkor gyere, mert veled is van egy kis besz�lgetnival�m!
A fi� csak b�lintott �s k�vette Hermion�t a kertbe. Kint m�r jobb idõ volt, mint mikor meg�rkeztek. A k�dnek m�r nyoma sem volt, de a ny�rias meleg m�r nem �rzõd�tt �gy, mint napokkal ezelõtt. Hi�ba az õsz m�r nagyon is sietett birtokba venni a t�jat �s lerombolni azt, amit a ny�r �p�tett f�rads�gos, kem�ny munk�val. A k�t fiatal le�lt egy padra, Hermione szorosan Dracohoz b�jt �s egy nagyot s�hajtott.
- Elegem van – mondta f�radtan.
- Nyugodj meg!- mondta Draco nyugodt hangon �s megcir�gatta a l�ny arc�t.
- Ne �rtik meg, hogy szeretlek- fakadt ki a l�ny.
- Elõbb vagy ut�bb meg�rtik.
- �s ha nem?- tette fel a k�rd�st f�lve.
- Meg fogj�k �rteni, ak�rmilyen fafejûek is.
Egy ideig csak sz�tlanul n�zt�k a kertet, ami m�g ny�ri sz�ps�g�ben pomp�zott, de m�r nem sok�ig.
- Draco- mondta Hermione valamilyen k�l�n�s boldogs�ggal a hangj�ban.
Draco belen�zett kedvese szem�be, ami ragyogott a boldogs�gt�l, nem mintha eddig nem lett volna csillog�an f�nyes, de most valami k�l�nleges is volt a melegbarna szemp�rban.
- Igen.
- El kell mondanom neked valamit - mondta Hermione hevesen dobog� sz�vvel.
- Mit dr�g�m? – k�rdezte Draco b�rsonyos hangon.
- Kisbab�nk lesz - mondta a l�ny sug�rz� mosollyal.
- Ez biztos?- k�rdezte Draco elk�pedve �s az elõbbi nyugalma egy perc alatt semmiv� foszlott – El sem hiszem.
- Igen biztos. Apuka leszel- nevetett a l�ny.
- De h�t mikor, hogyan?- k�rdezõsk�d�tt tov�bb a fi�.
- Mikor? Elk�pzel�sem sincs - mondta Hermione viccelõdve- Hogyan?? Erre szerintem nagyon j�l tudod a v�laszt.
Draconak leesett az �lla, majd mikor m�r tudatosult benne minden, m�rhetetlen b�szkes�g t�lt�tte el, �s �nk�ntelen�l kih�zta mag�t. Mosoly jelent meg az arc�n, amit �ssze sem lehetett hasonl�tani azokkal a g�nyos vigyorokkal, amiket annak idej�n Hermion�nak sz�nt. Felhõtlen boldogs�ggal z�rta a karjaiba kedves�t �s olyan szenved�llyel cs�kolta meg, ami tal�n �r�kk� az eml�kezet�kbe v�sõd�tt.
- Annyira szeretlek! - mondta Draco.
- �n is nagyon szeretlek t�ged!
- Sz�val ezt titkoltad elõlem - mondta egy kis sz�monk�r�ssel a hangj�ban.
- Igen.
- De dr�g�m, mi�rt k�nozt�l ennyi ideig? Hiszen ez a legjobb dolog, ami t�rt�nhetett vel�nk. Nekem meg m�r mindenf�le eszmebejutott, de erre �lmomban sem gondoltam volna.
- �ssze voltam zavarodva �s most sem tiszta elõttem minden. Nem korai m�g gyereket v�llalnunk?
- �n nem �rzem annak. V�ratlan egy kicsit, de nagyon �r�l�k neki.
- Biztos?- k�rdezte Hermione.
- Kicsim olyan butuska vagy! Mit gondolsz te r�lam, azt, hogy m�rges lenn�k r�d? Soha az �letben nem voltam ilyen boldog �s ezt neked k�sz�nhetem.
- Szeretlek Draco- mondta a l�ny �s megcs�kolta.
Majd �jabb kiab�l�st hallottak bentrõl, ami szint�n �ri�si hangerõvel sz�llt a sz�lben.
- Ez nem lehet igaz, te is csak �gy eljegyzed magad, �s errõl nem sz�l. R�ad�sul egy Malfoyjal!- ord�totta Ron.
- Mi bajod van Leslievel?
- Az hogy nem ismerem. Mi van, ha õ is olyan, mint Lucius vagy az a semmirekellõ G�r�ny?
Ezek ut�n nevet�sork�n szabadult el a konyh�ban.
- J�l elvannak- nevette Draco.
- Csendesen egy kicsit nem hallok semmi- korholta Hermione.
- Nem is tudtam, hogy ilyen k�v�ncsi vagy- csiklandozta meg Draco kedves�t.
- Nem vagyok k�v�ncsi, csak szeretn�m megtudni, hogy mi lesz a veszeked�s v�ge.
Draco megcs�v�lta a fej�t, de õ is �ppen olyan k�v�ncsinak bizonyult, mint p�rja.
- Ha ezt anya meg apa megtudja….
- Mit kell megtudnom Ronald?- hallatszott Mrs Weasley hangja.
- Azt, hogy Ginny eljegyezte mag�t egy Malfoyjal, �s nem sz�lt nek�nk semmit.
- �n tudtam errõl – mondta Mrs Weasley-, sõt az ap�d is tudott r�la, mivel Leslie megk�rte tõl�nk Ginny kez�t.
- Mikor?
- T�bb mint k�t h�napja.
- �s nekem mi�rt nem sz�lt senki?!
- Az�rt dr�g�m, mert tudtuk hogy ki fogsz borulni- sz�lalt meg Nyssa.
K�zben kint a kerti padon Draco �s Hermione kuncogva �lt nagy boldogs�gban.
- Sz�p kis nap- mondta Hermione.
- A legszebb – sz�lalt meg Draco


***


Viharos �jszaka volt, d�rg�tt, vill�mlott �s nagyon sok esõ esett. Bent az egyik szoba, hatalmas baldachinos �gy�ban Draco �s Hermione fek�dt. Hermione m�r r�g az igazak �lm�t aludta, de Draco hi�ba pr�b�lkozott sehogy sem tudott elaludni. Hihetetlen�l boldognak �rezte mag�t, amitõl �ri�si gomb�c nõtt a tork�ban, �s nem �llhatta meg soha mosolyg�s n�lk�l, ha a kicsire gondolt. El sem tudott k�pzelni jobb dolgot. Apa lesz, ez olyan hihetetlennek �s r�misztõnek tûnt.
A baba �rkez�s�nek h�r�t a t�bbiek is kit�rõ �r�mmel fogadt�k. Mit kider�lt, nem csak Draco�khoz l�togat el a g�lya, hanem Ron �s Nyssa, Aidrian �s Moira is �r�lhet egy csemet�nek a k�zelj�võben. Ron �s Harry, hogy el�ss�k Hermion�val a csatab�rdot, erõt vettek magukon �s kifejezt�k õszinte gratul�ci�jukat a p�rnak.
B�r eddig Dracot olyan „embernek” tartott�k, akin�l egy fatusk�nak is t�bb �rzelme van, de most, ahogy a boldog arckifejez�s�t l�tt�k, r� kellett j�nni�k, hogy Hermione nem a levegõbe besz�lt. A sz�v�k m�ly�n, pedig biztosan tudt�k mind a ketten, hogy Draco nem egy rossz ember.
Draconak ahogy �bren b�multa a plafont, esz�be jutottak a sz�lei. Vajon mit sz�ln�nak, ha tudn�k mi is t�rt�nt eddig vele? Õk is azt a felemelõ �rz�st �rezn�k, mint most õ, ha tudn�k, hogy hamarosan igazi csal�d lesznek Hermion�val?
Mereng�s�bõl valami zaj z�kkentette ki. Folyos�r�l l�ptek hallott, majd valaki berontott a szob�ba, term�szetesen kopog�s n�lk�l.
- Malfoy!
- Potter!- mondta halkan, �s m�rgesen Draco- Halkabban, m�g fel�bred Hermione.
- Bocs.
- Mit akarsz?
- Gyere le! Van egy kis meglepet�s�nk.
- Musz�j pont az �jszaka k�zep�n?- k�rdezte Draco f�radtan.
- Igen. Fontos vend�g�nk �rkezett �s szerintem �rdekelni fog, hogy kicsoda lehet.
- Aj�nlom is, hogy fontos legyen!
- Hidd el az lesz, de most gyere!
Draco mag�ra kapta a k�nt�s�t �s elindult Harry ut�n. V�gig mentek a folyos�n, majd le a l�pcsõn, azt�n egy s�t�t lej�raton a pinc�be. Az ajt� elõtt k�t f�rfi �llt, akik sz� n�lk�l kinyitottak az ajt�t az �rkezõknek.
Bent csak egy- k�t gyertya szolg�ltatott n�mi f�nyforr�st. A helyis�gben n�gy ember volt, akik k�z�l h�rmat Draco kap�sb�l felismert, de egyet nem nagyon l�tott, mivel f�lhom�lyba burkol�zott az eg�sz alakja �s k�peny volt rajta. A t�gas pinc�ben, volt egy asztal, amit h�rom f�rfi �lt k�rbe. Az egyik Perselus Piton volt, a m�sik Albus Dumbledore, a harmadik pedig…
- Apa!- ki�ltott fel Draco, nem tudta eld�nteni, hogy t�nyleg l�tja-e, amit l�t, vagy csak �lmodja.
- Fiam!- sz�lalt meg Lucius is, akinek mellesleg �ssze volt k�tve a keze.
Nem volt �ppen r�zs�s hangulatban, de a hangj�ban Draco azt v�lte felfedezni, hogy apja �r�l a tal�lkoz�snak, b�r m�rget venni nem mert volna r�.
- �r�l�k, hogy l�tlak!- mondta Lucius.
- Mi az �rd�g�t keresel te a Rendben?
- Nem magamt�l j�ttem. Hidd el!
- Ma este fogtuk el, amikor a t�rsaival r� akartak t�madni a Thomas csal�dra- mondta Piton.
- M�g mindig nem mondtad el Perselus, hogy kitõl tudtad meg az inform�ci�t?- k�rdezte Dumbledore.
- Ki m�st�l tudhatn�, mit ettõl a n�mbertõl- mondta Lucius �s a szat�nk�penybe burkol�z� nõ fel� fordult, aki most levette a csukly�t a fej�rõl, majd kil�pett a f�nyre.
- Hogy besz�lhetsz �gy a feles�gedrõl?- mondta mosolyogva Narcissa.
- Mi�rt �rult�l el az ellens�gnek?
- Mert itt volt az ideje, hogy befejezd az �ld�kl�s, �s fiad mell� �llj, mert sz�ks�ge van r�d. A Nagy�r szolg�lata m�r nem fontos. Nem �rultalak el, csak meghoztam egy d�nt�st helyetted �s Perselus volt olyan nagyvonal� �s seg�tett nekem.
- �sszej�tszott�l ezzel a bes�g�val?- fakadt ki Lucius
- Csak a te �rdekedben tettem.
- Rem�lem, azt nem v�rod el tõlem, hogy seg�tsek is nekik.
- A legkev�sb� sem.
- Mama- sz�lalt meg Draco, miut�n mag�hoz t�rt a meglepõd�tts�gbõl.
- Kisfiam- sz�lt Narcissa �s k�nnyekkel a szem�ben, mit sem t�rõdve felpaprik�zott f�rj�vel, odament fi�hoz �s szorosan mag�hoz �lelte- V�gre itt vagy, annyira hi�nyozt�l. Nagyon agg�dtam �rted, de Loreen meg nyugtatott, hogy felesleges nyugtalannak lennem.
- Mi? Loreen? Tartod a kapcsolatot a h�gommal?- mondta Lucius m�rgesen.
- Tal�n valami kifog�sod van ellene? Szeg�nynek az volt az egyetlen hib�ja, hogy szerintetek rangon alul ment f�rjhez. �n soha nem haragudtam r�.
- Ravasz egy nõszem�ly vagy. Hogy tudtad ezt is eltitkolni elõlem?
- Tal�n elfelejtetted kedves, hogy magam is Mardek�ros voltam? – mondta Narcissa nevetve, majd �jra a fi�hoz fordult- Mes�lj el mindent a menyasszonyodr�l!
- Milyen menyasszony?- k�rdezte megr�k�ny�dve Lucius.
- Hermione Grangernek h�vj�k - mondta Narcissa.
- Az a griffend�les…
- Ki ne mondd Lucius, mert akkor megismerkedsz a p�lc�mmal! Egy�bk�nt �r�ln�d kellene, mert a fi�nk egy kiv�teles �s okos l�nyt vesz feles�g�l, nem azt az ostoba Pansy Parkinsont. Nem is tudom, hogy egyezhett�l meg az apj�val az eljegyz�srõl Draco tudta n�lk�l. Dr�g�m mond csak, mikorra v�rj�tok a bab�t?
- Micsoda?- fortyant fel Lucius- M�r gyerek�k is lesz. Hogy az a…..
Itt a leendõ nagypapa mondott volna n�h�ny keresetlen sz�t Dracora �s a felelõtlen, meggondolatlan magatart�s�ra, de a j� �reg Piton professzor egy laza p�lcasuhint�ssal eln�m�totta. Luciust ez nem nagyon zavarta, de a t�bbieket sem õ. Teh�t mindenki j�l j�rt.
- Mama szerintem ezt ne most besz�lj�k meg.
- Rendben van kisfiam, menj csak fel hozz�, �s majd holnap besz�l�nk. Nekem m�g van egy kis elint�znival�m.
- J�- mondta Draco majd �t�lelte anyj�t �s egy puszit adott neki, majd elindult kifel� a pinc�bõl.
Draco fej�ben ezernyi dolog kavargott, mikor bel�pett a szob�ba. Fogalma sem volt, anyja mennyi mindent tud �s v�gre fell�zadt apja ellen. Persze mindig is tudta, hogy Narcissa nehezen tûrte Lucius �r�k�s parancsolgat�s�t, de arra v�gk�pp nem gondolt, hogy a dolgok id�ig fajulnak. Draco k�tyagosan l�pdelt az �gya fel�, aminek sz�l�n �lve Hermione ny�zott arccal v�rta õt.
- Hova tûnt�l az �jszaka k�zep�n? M�g egy napja sem vagyunk itt, de m�r bevet�sre k�ldenek, vagy mi volt?- mondta a l�ny �lmosan.
- Ne haragudj, hogy nem sz�ltam, de nem akartalak fel�breszteni. J�tt n�h�ny v�ratlan vend�g…
- Kik?
- A sz�leim.
- A sz�leid? Mit keresnek õk itt?
- Anya a fej�be vette, hogy j� �tra t�r�ti ap�mat.
- Lucius Malfoy j� �tra t�r. Ak�r egy v�gj�t�k c�me.
A fi� f�radtan elmosolyodott �s el�lt az �gyra Hermione mell�, majd �t�lelte �s megcs�kolta.
- Ink�bb aludjunk, majd holnap megbesz�l�nk mindent.
- De �n nem vagyok �lmos - mondta dacosan a l�ny.
- Olyan vagy, mint egy kisl�ny. Na mars az �gyba!- mondta Draco �s �s�tott egy nagyot- �n m�r nagyon �lmos vagyok.
- �hes vagyok.
Draco elvette az �jjeliszekr�nyrõl a p�lc�j�t �s az asztal fel� b�k�tt, ahol egy t�l jelent meg rajta n�h�ny szendviccsel.
- Loreen n�nitõl tanultam- mondta �s�tva.
- Dr�ga vagy!- mondta Hermione �s megcs�kolta f�radt p�rj�t.
- �h�mmm- mormogta a fi�, majd v�gigdõlt az �gyon �s m�r aludt is.
Hermione mosolyogva n�zte kedves�t, betakargatta �s puszit adott a homlok�ra. S egy ideig n�zte, ahogy Draco perceken bel�l �lomba mer�lt.