12. Fejezet

H�zast�rsi boldogs�g

Harry arra kelt, hogy a Nap sugarai �tsz�r�dtek Hermione szob�j�nak v�kony f�gg�ny�n kereszt�l. Hermione m�lyen aludt oldal�n fek�dve, haja olyan vad volt, amilyennek m�g sohasem l�tta, � pedig m�g�tte fek�dt r�csavarodva. A takar� mellkasukig fel volt h�zva, �s Harry egyik kez�vel �tkarolta Hermione derek�t. Meztelen k�zels�g�kt�l Harry b�re bizsergett.

Nem jutott esz�be enn�l kellemesebb reggel.

Tudta, hogy most m�r t�nyleg fel kellene kelnie; m�g mindig vannak vend�geik, akik arra v�rnak, hogy lemenjenek reggelizni. Noha nem akarta zavarni feles�ge b�k�s �lm�t, �s nem akarta elhagyni ezt az �gyat, nehogy azok a csod�latos dolgok, amiket itt �t�lt, csak �lomnak bizonyuljanak.

Harry nem tudta mi�ta fekszik ott, �s csak n�zte az alv� Hermion�t, miel�tt elkezdett mocorogni, motyogni majd ny�jt�zkodni – b�gyadtan, ahogy egy macska ny�jt�ztatja mancsait. �rezte a pillanatot, amikor Hermione r�j�tt, hogy nincs egyed�l, a hirtelen megfesz�l�se karjainak �s l�bainak, �s h�traford�totta fej�t, hogy r� tudjon n�zni.

Harry sz�v�nek boldogs�g�ra �s megk�nnyebb�l�s�re, Hermione elmosolyodott.

• M�g mindig itt vagy. – mondta Hermione, test�vel fel� fordulva, hogy k�nyelmesebben r�n�zhessen. Harry l�tott egy villan�snyit a mell�b�l, de ellen�llt, hogy kiny�ljon �s megcir�gassa.

• Nem akartam elmenni. – v�laszolta Harry, kisim�tva a l�ny homlok�b�l egy k�sza tincset, majd a f�le m�g� tette. – Nem b�nod, ugye?

• Nem. – mondta gyorsan, megk�nnyebb�lten mosolyogva. – �n sem akartam, hogy elmenj.

Akkor j�tt r� Harry, hogy Hermione m�g mindig nem tudja, hogyan �rez ir�nta. Egy�bk�nt tudhatn�, hogy nincs a vil�gon m�g egy olyan hely, ahol sz�vesebben lenne. De vajon akarja a szerelm�t?

• Hermione – kezdte t�tov�n, nem b�rt eln�zni azokt�l a s�t�tbarna szemekt�l – tegnap �jjel… amikor azt mondtad… hogy szeretsz…�gy… �gy �rtetted…

• Nem bar�ts�gr�l besz�ltem. – mondta kis mosollyal. – Szeretlek, ahogy egy n� szeret egy f�rfit. – Harry sz�ve majd’ kiugrott a hely�r�l.

• Mondanom kellett volna tegnap �jjel, Hermione… �n is szeretlek. Gondolom, val�sz�n�leg m�r akkor is szerettelek, amikor megk�rtelek. Azt mondtam, az�rt mert te vagy az egyetlen n�, akivel valaha is igaz�n t�r�dtem, de azt hiszem oka volt ennek – szerintem az�rt volt, mert te volt�l az egyetlen, akit akartam, m�g akkor is, ha nem tudtam r�la. – Hermione pillant�sa szeretetteljesen ell�gyult, �s ujjaival v�gigrajzolta a f�rfi �ll�t.

• Meg kellene szidnom t�ged, mert nem mondtad hamarabb, de �n sem voltam ilyen k�szs�ges, �s most, a dolgok �gyis jobbak lesznek, nem? – Harry mosolyoghatott volna erre, de kijelent�se esz�be jutatta az el�z� est�t.

• M�g mindig itt van Mr. Malfoy, akivel meg kell k�zden�nk, gondolom… - Hermione szeme els�t�t�lt.

• �s Miss Weasley is. – Harry �sszer�ncolta a homlok�t �s felt�maszkodott a k�ny�k�re.

• Mi m�s maradhatott, amit m�g tehetne?

• Nos, nem sok mindent tud csin�lni. – mondta Hermione, kicsit �nel�g�lten �s Harry szerint ez im�dnival� volt. – De azt gyan�tom, hogy Mr. Malfoy utas�t�sa alatt dolgozott. L�nyeg�ben Mr. Malfoy tegnap este mondta, hogy a terve „finom”. Sz�nd�ka nem az, hogy b�ntsa valamelyik�nket, hanem nyilv�nval�an, hogy elcs�b�tson – ugyanakkor te pedig Miss Weasley rabja l�gy. – Harry elcs�bult, hogy kiugorjon az �gyb�l �s szem�lyesen dobja ki Miss Weasley-t a h�z�b�l, de megf�kezte mag�t.

• Azt hiszem eg�sz hat�sosan meghi�s�tottuk a tervet tegnap �jjel.

• El�gg�. – �rtett vele egyet sokatmond�an, huncuts�ggal a szem�ben. Harrynek alig volt ideje, hogy felizguljon Hermione pillant�s�t�l, amikor ravaszul folytatta. – Egy�bk�nt, honnan tanultad azt, amit velem m�velt�l tegnap �jjel? �gy �rtem, a sz�ddal. – A halv�ny p�r az arc�n volt az egyetlen jele zavar�nak, ahogy kimondta a szavakat, �s Harry r�vigyorgott el�bukkan� mer�szs�ge hallat�n.

• Nos, Mrs. Potter, nem maga az egyetlen ember, aki olyan k�nyveket olvas, amit nem kellene. – mondta, felid�zve azt a nagyon is j�l-illusztr�lt k�nyvet, amelyet szobat�rsai adtak neki, amikor bejelentette eljegyz�s�t. – Hermione vigyorgott �s Harry csak egy kicsit volt megd�bbenve, amikor Hermione hozz�pr�selte mag�t a takar� alatt.

• Hogy ilyen j� fi� volt �s olvast�l, �gy gondolom jutalmat �rdemelsz.

Elcs�bulva a l�ny szem�ben l�tott j�t�koss�gt�l, Harry lelkesen v�laszolt �gy, hogy r�gurult Hermion�ra. A l�ny a szemeit szil�rdan az �v�be f�rta, mer�szen, hogy tegye mag��v�.

• �s m�gis milyen term�szet� lenne az a jutalom? – k�rdezte Harry, kicsit rekedten.

• Valami ilyesmi. – mondta Hermione csendesen �s komolyan, majd kez�vel megmarkolta Harry kem�nys�g�t. Harry felny�g�tt, �s a l�ny v�ll�ra ejtette fej�t.

• Mit engedtem szabadj�ra? – motyogta Harry, n�mileg leveg� ut�n kapkodva, m�g Hermione simogatta �rd�gi vid�ms�ggal.

• Csak egy m�d van r�, hogy megtudd. – v�laszolta a l�ny, elv�ve a kez�t �s �rtatlanul feln�zve f�rj�re.

Harry fontol�ra vette, hogy eml�kezteti, hogy m�g mindig vannak vend�geik a h�zban, akik val�sz�n�leg azon t�n�dnek, vajon hol vannak h�zigazd�ik, erre is a f�gg�ny�n �t besz�r�d� f�ny er�ss�g�b�l k�vetkeztetett; azt�n jobbra gondolt �s ehelyett ink�bb megcs�kolta feles�g�t.

Ajkai melegek �s befogad�ak voltak, teste pedig l�gy, kicsi �s finom az �v�hez k�pest, ahogy mag�hoz h�zta. B�r ismerte Hermione erej�t, olyan kicsi volt a karj�ban, hogy az megt�lt�tte Harryt gyeng�ds�ggel �s v�delmez�ss�ggel, ugyanazzal az �radattal, amit akkor �rzett, amikor eszm�letlen�l tal�lt r� az erd�ben n�h�ny hete. Ez a gyeng�d teremt�s �gy cs�kolja �t, mintha minden �rt�ke � lenne.

Hermione szorosan tartotta, �s hevesen viszonozta a cs�kjait – mert a l�ny is k�v�nta �t – j�tt r� Harry kiss� meglep�dve. Elm�j�ben m�r teljesen elfogadta, hogy Hermione szereti ezt a bizonyos megnyilv�nul�s�t a szerelemnek. Soha nem k�pzelte, hogy Hermione valaha is meg akarn� �rinteni, vagy azt akarja, hogy � �rintse meg. Az elk�pzel�s valahogy megd�bbent� volt.

Harry elh�z�dott �s �rezte ajk�n Hermione s�haj�t, a l�gy melegs�g megborzongatta lelk�t. Harry belen�zett a meleg, �that� szemp�rba, mik�zben cir�gatta a sima b�r�t a cs�p�j�n�l, majd tenyer�be vette mell�t remeg� kezekkel. N�zte, ahogy feles�ge pillant�s�ban a v�gy fokoz�dik, �s tudta, hogy nem akar t�bbet, mint �r�met okozni ennek a n�nek, aki ilyen t�zzel n�z r�.

Hermione ny�sz�rg�tt, mik�zben Harry keze lejjebb v�ndorolt, a puha, s�t�t f�rt�kbe a l�ba k�z�tt, m�g m�sik karj�val tartotta mag�t. Figyelte, ahogy Hermione szemei lecsuk�dnak, ajkai sz�tny�lnak, arca kipirul. Mindv�gig �rezte, hogy saj�t v�gya is n�.

• �, Harry! – s�hajtotta, k�nz�an f�szkel�dve. - Hadd �rezzelek… �jra �rezni akarlak magamban.

Ezek a szavak �gy felizgatt�k Harryt, mint m�g soha m�s, �s tudta, hogy egyed�l a feles�ge k�pes ilyen hat�ssal kimondani.

V�laszk�pp elhelyezkedett l�bai k�z�tt �s becs�szott arra a gy�ny�r�, meleg helyre, amit soha nem akart elhagyni.

• �, Merlin! – zih�lta Harry, m�g Hermione k�rbe�lelte l�baival, � pedig elfeledkezett minden racion�lis gondolatr�l.

***

Sz�rnyen elk�stek a reggelir�l. Hermione l�pett be el�sz�r az eb�dl�be, Harry nem sokkal k�s�bb finoman k�vette �t.

• Nagyon sajn�lom, hogy megv�rakoztattam magukat. – mondta Hermione, mik�zben anyja mindentud�an r�n�zett, amit � figyelmen k�v�l hagyott egy pillanatra. – Att�l tartok nem vagyok hozz�szokva az ilyen hossz� est�khez.

• Szemmel l�that�an, Mr. Potter sem. – komment�lta Miss Weasley, m�g Hermione helyet foglalt. Hermione nem volt biztos benne, hogy kijelent�s�t t�sk�nek sz�nta-e, de �gy d�nt�tt �gy v�laszol, mintha az lett volna.

• Igen, �gy gondolom, hogy a tegnap �jszaka sz�m�ra is nagyon meger�ltet� volt.

• Nagyszer� b�l volt! – mondta Luna, vetve v�get ennek, ami val�sz�n�leg polg�rh�bor�ba torkollott volna, �s Hermione megk�sz�nte neki, amikor Harry is bel�pett.

• J� reggelt, mindenkinek! – mondta. Hermione nem n�zett a szem�be, f�lve att�l, hogy t�l sok mindent mutat meg vend�gei el�tt, de Harry meg�rintette a v�ll�t, amikor elment mellette, majd elfoglalta hely�t mellette. A gesztus finom eml�keztet� volt mindarra, ami az �jszaka t�rt�nt, hogy mi v�ltozott kett�j�k k�zt. Hermione fel� pillantott, �s m�ris tal�lkozott Harry tekintet�vel, �s tudta, hogy senki, sem Miss Weasley, sem Mr. Malfoy nem �llhat k�z�j�k.

• Mi �ppen arr�l t�rsalogtunk, hogy milyen f�raszt� lehetett a b�l, ha ilyen sok�ig maradt �gyban, Mr. Potter. – mondta Miss Weasley c�lz�sk�pp. Most m�r Hermione biztos volt, hogy Miss Weasley gyan�tja az � �jszakai tev�kenys�geiket – � pedig k�ts�gbeesetten akarta meger�s�teni gyan�j�t. Hadd tudja csak meg, hogy cselsz�v�se megbukott; hadd tudja csak meg, ki az igazi Mrs. Potter.

• Val�ban. – mondta Harry t�tov�n. – Kiv�ltk�pp, amikor akadt egy p�r h�vatlan vend�g�nk. – Hermione gyorsan Harry, majd Miss Weasley-re pillantott, �s r�j�tt mit akar ezzel Harry el�rni. Miss Weasley megfelel�en zavartnak l�tszott, de volt egy kis merevs�g az arckifejez�s�ben, ami azt sugallta, hogy meglepetts�ge kiss� sz�nlelt.

• �? �n nem l�ttam senki rendk�v�lit tegnap este.

• Tal�n csak elker�lt�k a figyelm�t. – mondta Harry. – Csak azon csod�lkozom, hogyan jutottak be a h�zba a tudtom n�lk�l.

• Ez nagyon k�l�n�s. – mondta Miss Weasley, hirtelen nagyon lek�t�tte a reggelije, �s Hermione �rezte, hogy az �sszes gyan�ja beigazol�dott.

• Val�ban, nagyon k�l�n�s. – mondta Hermione k�nyszeredetten, �s Miss Weasley k�ld�tt fel� egy �les pillant�st, amit Hermione viszonzott.

***

Mr. Longbottom aznap reggel elment, hogy visszat�rjen nagymam�ja otthon�ba, ahol az �v nagy r�sz�t t�lt�tte. Hermione azt k�v�nta, b�rcsak az �sszes vend�g�k elmenne, �s akkor egyed�l maradhatna f�rj�vel, de szerencs�re a Weasley-k k�t nap m�lva indulnak, �s magukkal viszik Miss Lovegood-ot Londonig, �ppen id�ben, hogy a k�t l�nyt visszafuvarozz�k a Roxfortba a k�vetkez� szemeszterre. Miss Lovegood nagyon el�gedett volt ezzel a meg�llapod�ssal, hab�r a k�t Weasley-testv�r kicsit zavarba j�tt, amikor az egyezs�g l�trej�tt. Ezt, Hermione a Miss Lovegood furcsas�ga m�g�tt megb�v� �leselm�j�s�gnek tudta be.

A d�lut�n csendesen telt el. Miss Weasley szemmel l�that�an tart�zkodott att�l, hogy megnyerje Harryt �s, hogy f�k�nt mag�nak foglalja le. Miss Lovegood lefoglalta Mr. Weasley-t egy komoly besz�lget�s erej�ig, ami a lehets�ges rep�l�s balesetekr�l sz�lt, ami ellen Mr. Weasley szenved�lyesen �rvelt. Harry �s Hermione apja politik�r�l besz�lgettek, hab�r f�k�nt Mr. Granger besz�lt, mivel Harry nem nagyon k�vette nyomon a mugli esem�nyeket.

Ami Hermion�t illeti, �desanyj�val elt�volodtak a szoba egyik sark�ba, aki sajn�latos m�don a forr�sa volt Hermione saj�t �leselm�j�s�g�nek.

• �gy veszem a ma reggeli k�s�sedet, mint aki v�gre megold�st tal�lt h�zast�rsi neh�zs�geire. – Hermione �rezte, hogy az arca felforr�sodik.

• Igen, v�gre meg�rtett�k egym�st. �s ut�lom bevallani, hogy igaza volt.

• Mir�l, kedvesem? – k�rdezte anyja k�v�ncsian.

• �gy t�nik az ir�nia tud kedves lenni… Harry v�gig szeretett. – mondta Hermione kis mosollyal, harcolva, hogy ne n�zzen besz�dt�rgya ir�ny�ba. Anyja nem t�nt meglepettnek az inform�ci� hallat�n, amit Hermione egy kicsit zavar�nak tal�lt.

• Megmagyar�zta az ok�t… a hezit�l�s�nak?

• Sz�ks�ge volt r�, hogy �n is megszeressem. – mondta, a k�nyelmetlens�g �s melegs�g k�z�tt t�pel�dve, amit f�rje ir�nt �rzett.

• Ezt �gy veszem, hogy nagyon figyelmes volt akkor? – mondta Mrs. Granger ravaszul.

• Nagyon. – vallotta be Hermione elpirulva.

• Akkor �gy t�nik, minden rendben van. – v�laszolta Mrs. Granger vigyorogva. – Nos, ap�d �s �n holnap visszat�r�nk Londonba, gondolom, biztosan �rtes�tesz benn�nket, mikorra v�rhatjuk az els� unok�nkat.

• Mama!

• �, sz�val ez az, amikor az illetlens�gem sokkol t�ged, kedvesem? Nem sz�ks�ges szem�rmesnek lenned; most m�r h�zas vagy.

Hermione megforgatta szemeit, �s mindent megtett, hogy megv�ltoztassa a t�m�t.

***

Aznap �jjel, v�gre t�vol a vend�gekt�l, Hermione Harryvel s�t�lt a folyos�n a h�l�szob�ik fel�, de hirtelen elbizonytalanodott. Mi a helyes proced�ra most? Megint szeretkezni fognak, vagy legal�bb megosztj�k az �gyukat?

Hermione bizonytalanul lelassult, amikor el�rt�k a szobaajtaj�t, Harry pedig m�g mindig ment el�re �s visszan�zett r�, csup�n egyik szem�ld�k�t felh�zva.

• Felteszem velem szeretn�l maradni ma �jszak�ra? Az �n �gyam rendk�v�l k�nyelmes. – Hermione mosolygott.

• Igen, szeretn�k.

• J�. – mondta Harry, megfogta feles�ge kez�t �s k�zelebb h�zta. – Mert elk�nyeztett�l. Soha t�bb� nem leszek k�pes n�lk�led aludni. - Hermione nem ellenkezett, amikor mag�hoz h�zta �s Harry ajkai k�zel�tettek az �v�hez.

• Igen, pontosan �rtem, mire gondolsz.