Az esõ m�g mindig esett, a levegõ egyre hûv�sebb lett, de mindez nem zavarta a Rep�lõ S�rk�ny eresze alatt �ll� Dracot, aki elm�l�zva b�mult a s�t�ts�gbe �s hallgatta az esõcseppek halk zaj�t. M�r vagy �t �ve �lt itt ebben az istenh�ta m�g�tti faluban. Mi�ta idej�tt nem volt egy r�pke perc sem, hogy ne jutott volna esz�be Hermione.
Hi�nya �ri�si ûrt hagyott a sz�v�ben, amitõl n�hanapj�n azt �rezte, nem �lhet tov�bb a l�ny n�lk�l. T�bbsz�r is gondolt r�, hogy megkeresi, de nem tartotta helyes l�p�snek, mert, b�r a falu biztons�gos volt, nem tehette ki az itt lak�kat vesz�lynek �s mag�t sem, hogy m�g valaki a nyom�ra akadt volna, �s elkapta volna. Erõit ink�bb teljes m�rt�kben a Voldemort �s csatl�sai elleni k�zdelemre �sszpontos�totta.
Kem�nyen edzette mag�t, testileg, szellemileg �s lelkileg. �s, most amikor a legkev�sb� sz�m�tott r�, Hermione betoppant �s minden �jra �sszekusz�l�dtak pont, mint r�gen, �jra felsz�nre t�rtek az eltûntnek hitt �rzelmeket. Mikor l�tta �sszeesni, nagyon megijedt. „Mi lehet vele?”- k�rdezte mag�t�l, �s tan�cstalanul figyelte a pocsoly�t, ami v�lasszal nem szolg�lhatott.
F�ltette a l�nyt, agg�dott �rte, nem akarta pont most elveszteni. Azt�n egy m�sik hang is sz�t k�vetelt fej�ben, mi�rt is agg�dik �rte, hisz m�r �t �ve nem is l�tt�k egym�st, mi van, ha Hermione f�rjhez ment �s gyerekei vannak? Akkor õ csak egy kellemetlens�g lenne semmi t�bb.
Rengeteg k�ptelenebbn�l k�ptelenebb �tlet �s felt�telez�s futott �t az agy�n, m�g jobban �sszezavarva õt. Mikor v�gre siker�lt rendet rakni a gondolatok k�z�tt �s elhessegette az �sszes s�letlens�get, higgadtan, �rzelemmentes arccal bel�pette a fogad�ba, ahol feltûnõen sokat s�nd�r�g�tt k�t l�ny az asztalokn�l. Draco le�lt az egyikhez �s t�ntetõleg, durc�s k�ppel n�zett a k�t h�lgyre, akik lopva r�-r�pillantottak. A fi� megel�gelte a kit�ntetõ figyelmet �s megk�rdezte:
- Jobban van a l�ny? – hangja sz�ntelen volt, de a nemt�rõd�m szavak m�g�tt, rejtõz�tt n�mi aggodalom.
- Mi�rt nem nevezed nev�n?- k�rdezte Jane, aki egy magas s�t�tv�r�s haj� l�ny volt, hossz� fekete b�rsony k�nt�sben.
- Nem mindegy az neked?
- Am�gy ki õ?- v�gott a besz�lget�s k�zbe, egy aranyszõke a haj� l�ny.
- Mi�rt �rdekel, Moira? Jane m�r biztosan elmondta.
- J�l van na, csak szerettem volna tõled megtudni.
- Sz�val besz�lt�l neki Hermion�r�l?- fordult Jane fel�- Mit mondt�l neki Trick?
- Elõsz�r is, Jane vagyok, ha elfelejtetted volna. M�sodszor, ha m�g egyszer a vezet�knevemen h�vsz, �g�rem, hagylak elv�rezni, ha legk�zelebb Tristen megsebes�t a kardj�val. Harmadszor, Hermione j�l van. Am�gy meg semmi k�z�d hozz�, hogy mit mondtam a t�bbieknek.
- De m�g mennyire, hogy van, hiszen r�lam van sz�.
- Kis �nzõ- mondta Jane lesajn�l� hangon- Nem csak r�lad, van sz�, �n �gy fogalmazn�k.
- Mi volt k�ztetek Hermion�val?- sz�lt k�zbe Moira.
- Semmi- sz�lt villog� szemekkel Draco
- Ezt a mes�t nem veszem be.
- Pedig jobb lenne, mert ez az igazs�g.
- Igen akkor Hermione, mi�rt h�vogat t�ged �lm�ban.
- Engem?- k�rdezte meglepetten Draco �s az elõbbi mogorva, makacss�g eltûnt hangj�b�l.
Nem is figyelt m�r a t�bbiekre, hanem fel�llt a sz�krõl. Lassan elindult a szob�k fel� vezetõ folyos� fel�, de Jane meg�ll�totta. Most m�r nem volt k�ts�ges, Draco Malfoy el�rulta mag�t.
- Akkor mi is az igazs�g?
- Hagyjatok m�r b�k�n!- csattant fel a fi�.
Azzal fogta mag�t, kiker�lte a k�t vallat�t �s elcs�rtetett a szob�ja fel�.
- Nem tudom mi ez a nagy titkol�z�s - mondta Moira.
- Dracob�l azt hiszem neh�z lesz b�rmit is kih�zni.
- Majd csak kital�lunk valamit.
- De m�g mennyire- nevetett Jane.

***


Draco s�ri csendben l�pett be a szob�ba. Vigy�zott minden mozdulat�ra, nehogy fel�bressze a m�lyen alv� l�nyt. A finom von�s� arcot m�r nem torz�tott el, a kegyelten f�jdalom. K�zelebb ment az �gyhoz �s agg�dva n�zett a l�nyra. A fi� idegesen v�gigsim�totta haj�t. „Mi�rt voltam vele olyan hideg, mint r�gen, amikor m�g ut�ltuk egym�st? Pedig �gy �r�ltem, amikor megl�ttam. Nem tudtam, mit mondjak neki. Sok idõ telt el, nem v�rhatott addig r�m, szinte biztos, hogy Weasley elvette feles�g�l. Vagy m�gsem… Lehet, hogy csak az �rd�g�t festem a falra?”- gondolta mag�ban. K�zelebb hajolt, �s egy puszit adott Hermione homlok�ra.
A l�ny elmosolyodott, ami Draco arc�ra is n�mi vid�ms�got csalt, �s fel�bresztett n�h�ny eml�ket. �szrevette, hogy m�g mindig az a bõr over�l van Hermion�n, amiben nem sokkal ezelõtt ide �rkezett. Egy z�ld pizsam�t var�zsolt r� (ami a saj�tja volt, csak m�retre igaz�totta), a m�sik ruhadarabot, pedig egy sz�kre tette, majd el�lt egy fotelba. �br�ndozva figyelte a l�ny minden egyes rezd�l�s�t.
Esz�be jutottak a r�gi eml�kek, amik k�zt sok kellemetlen is volt, fõleg a b�cs�z�s f�j� pillanata. Tal�n, ha csak egy kicsit m�sk�nt alakultak volna a dolgok, ha elmondja szavakkal is, mit �rez, akkor most nem lenne ilyen helyzetben. Sok�ig gy�t�rte mag�t mindenf�le gondolattal, azt�n lassan õ is m�ly �lomba szender�lt.

***


Kora reggel a felkelõ nap elsõ sugarai �bresztett�k Hermion�t. Aki elõsz�r a smaragdz�ld takar� alatt mocorogni kezdett, hirtelen kipattantak a szemei, fel�lt �s r�m�lten n�zett k�r�l. Fogalma sem volt r�la, hol van �s mi t�rt�nt vele. De a k�nz� fejf�j�st ann�l ink�bb �rezte �s be tudta azonos�tani.
Lassan visszafek�dt �s l�gz�si gyakorlatokat kezdett v�gezni, hogy megnyugodjon egy kicsit. Mikor minden vil�gos lett elõtte, megn�zte a seb�t, ami m�r gy�gyul�f�lben volt. Halv�nyan eml�kezett valamif�le ez�st�s k�dre �s valami furcsa �rz�sre, de nem tudta pontosan mi is lehetett az. Az elm�lked�sbõl egy cseppet sem kellemes hang z�kkentette ki. Draco �ktelen horkol�sba kezdett, a fotelben. Fej�t h�trahajtotta �s nyitott sz�jjal aludt. Hermione elmosolyodott, milyen r�gen l�tta ilyen �desdeden szuny�k�lni.
Nem m�lt el �gy egy nap sem, hogy ne gondolt volna a fi�ra. Eml�kezett egy olyan esetre is, amikor l�tni v�lt egy szõke haj� fi�t az utc�n, a nyom�ba eredt, de mikor k�zelebb �rt hozz�, csal�dott lett, mert nem Draco volt az idegen. Minden egyes arcban õt kereste, de hasztalan,
Micsoda v�letlen, hogy pont akkor tal�lkoztak, amikor a legkev�sb� sz�m�tott r�. Azt�n esz�be jutottak a rendtagok. Vissza kell mennie, nincs idõ az �rzelmekkel foglalkozni. Meg kell tudni a mi t�rt�nt, hogy mindenki �ps�gben visszat�rt-e a fõhadisz�ll�sra. M�g el�g gyeng�nek �rezte mag�t, de makacss�ga erõsebb volt mindenn�l. Felkelt az agyb�l, felkapta ruh�it �s kisurrant a szob�b�l. B�r �vatos volt, m�g sem volt el�g halk. A v�r is megfagyott az ereiben, amikor egy kezet �rzett a v�ll�n.
- Hova akarsz menni?- k�rdezte egy b�rsonyos f�rfihang, amitõl v�gigfutott test�n a bizserg�s.
- Oda, ahol sz�ks�g van r�m - mondta a l�ny tettet hidegs�ggel, hogy m�g v�letlen�l se mutasson �rzelmeket Draco elõtt.
- De m�g t�l gyenge vagy.
- Nem vagyok gyenge.
- Akkor sem mehetsz el!
- Te nem parancsolsz nekem! -csattant fel a l�ny.
- Belehaln�l, ha egyszer az �letben hallgatn�l r�m?- emelte fel a hangj�t Draco.
- Mi�rt kellene hallgatnom r�d?- k�rdezte Hermione m�rgesen.
- Mert �n j�zanul gondolkodom.
- Ezzel az akarod mondani, hogy h�lye vagyok?
- Egy sz�val sem mondtam ilyet! Az Isten szerelm�re Hermione, most kapt�l egy nagy erejû �tkot, �s majdnem belehalt�l. Nincs el�g erõd a hoppan�l�shoz �s egy�bk�nt sem tudn�l �gy innen elmenni- �rvelt Draco.
- Majd akkor megyek gyalog.
- Megõr�lt�l!!
- Akkor sem maradok itt.
- Mi�rt?
- Nem tudom.
- Maradsz �s k�sz!
- M�r mondtam, hogy nem sz�lj bele a d�nt�seimbe, �s fõleg nem d�nts helyettem.
- Mert akkor mi lesz?
- Meg�tkozlak
- �h mi az, csak nem �j�tott�l? Most m�r �tkoz�dsz, nem �tsz?- mondta mag�b�l kikelve a fi�.
- AZ ISTEN SZERELM�RE CS�ND LEGYEN M�R!! Musz�j hajnali 5-kor l�rm�zni! Tudod Draco, hogy eg�sz este õrt �lltam �s v�gre szeretn�k v�gre egy kicsit aludni! �gyhogy kuss legyen v�gre!! - sz�lt egy morcos hang a Draco�val szemk�zti szob�b�l.
Azt�n egy el�gg� ny�zott, r�vid, ez�stszõke haj�, �s k�k szemû f�rfi l�pett ki a folyos�ra. Szemei vill�mokat sz�rtak �s m�r k�sz�lt megtorolni, a m�sik szõkes�g hangos �breszt�s�t, amikor is megl�tta z�ld pizsam�ban, felm�rges�tett Hermion�t, megv�ltozott az arca. Term�szetesen a harcot elhalasztotta, az �lmoss�g szikr�j�t sem mutatva, ellen�llhatatlan mosolyt vett fel, �s kedvesen n�zett a vend�gre.
- Eln�z�st kisasszony!- sz�lt bûnb�n�an- Hadd mutatkozzam be! Leslie Nolan Malfoy szolg�lat�ra- Hermione sz�lni sem tudott, mert Leslie kezet is cs�kolt neki. Leslie a l�ny megr�k�ny�d�s�t egy sejtelmes mosollyal jutalmazta- Szabad a becses nev�t?
„ M�g egy Malfoy!”- gondolta mag�ban Hermione.
- Hermione Granger
- Nagyon sz�p n�v! Mondja Miss Granger mikor �rkezett ide?
- K�rlek, h�vj csak Hermion�nak- mondta a l�ny mosolyogva.
- Teh�t akkor Hermione…
- Leslie, fejezd be!!- sz�lt egy balj�s hang. Draco majdnem felrobbant m�rg�ben. Val�sz�nûleg felt�madt benne a f�lt�kenys�g z�ldszemû sz�rnye, mert kev�s v�lasztotta el att�l, hogy meg ne fojtsa a „dr�ga rokont”.
- Tal�n az is baj, hogy velem besz�l?- k�rdezte Hermione.
- Nem, de…
- H�t akkor mi a baj?- k�rdezte Leslie sz�tt�rt karokkal.
- Te nem sz�lj bele!- f�st�lg�tt Draco
- M�r m�rt ne? �n is a vit�z�k k�z� tartozom!- erõsk�d�tt Leslie.
- De nem osztottam neked lapot!- mondta m�rgesen Draco.
- Kit �rdekel?
- Engem.
- A rohadt �letbe ti, m�r aludni sem hagyj�tok az embert?- t�pte fel az egyik szoba ajtaj�t egy fekete haj� �s k�k szemû, szint�n morcos f�rfi- Õrj�ngeni kor�n reggel, norm�lisak vagytok? Azt hittem v�gre benõ a fejetek l�gya ennyi idõsen- zs�rt�lõd�tt tov�bb, majd Hermion�hoz fordult, aki m�r k�v�l�ll�k�nt n�zte Draco �s Leslie vit�j�t - J� reggelt kisasszony. Eln�z�st az elõbbiek�rt! Tudja a rokonaim egy kicsit elvetett�k a sulykot. N�zze el nekik Malfoyok egytõl egyig.
- Nem tesz semmit. Hermione Granger- ny�jtott kezet a l�ny. A f�rfi is viszonozta a k�zfog�st.
- �rvendek Tristen MacNamara. L�tom siker�lt megismerkedned a gyengeelm�jû �cs�mmel �s a makacs, fafejû unoka�cs�mmel- mondta mindezt egy kedves mosoly k�s�ret�ben Tristen.
- �n am�gy az ut�bbit G�r�ny n�ven ismerem - mondta ravasz mosollyal Hermione, ezzel kiv�ltotta a k�t fi�b�l a nevet�st, Dracob�l meg m�rget �s n�mi p�rt- Egy�bk�nt Dracot m�r r�grõl ismerem.
- Akkor nem lepõdt�l meg semmin. Mind a ketten egy kateg�ri�ba tartoznak, olyanok, mint a 6 �ves gyerekek.
- Na de b�tyus! H�t, ilyen rossz sz�nben kell felt�ntetni engem Hermione elõtt?
- Nem mondtam neki semmi �jat, amire mag�t�l nem j�tt volna m�r r�.
- �s velem mi van?- sz�lalt meg csak �gy mellesleg Draco.
- T�ged meg �gyis ismer, sz�val nagyon is j�l tudja milyen h�lye vagy.
- Ne s�rtegess!
- Meg�rdemled, mert a m�ltkor bel�kt�l az illumina bokorba.
- Mondtam, hogy sajn�lom �s azt is, hogy v�letlen volt.
- Na persze.
- Ha nem hiszel nekem az a te bajod.
- H� engem meg kihagytok? �n is a csal�dhoz tarozom- h�borodott fel Leslie.
Hermione m�r a fej�t fogva dõlt neki a falnak. A h�rom f�rfi, vagy ink�bb gyerek egym�st t�llicit�lva veszekedett egy apr�s�gon. A l�ny „a mi v�tettem” c�mû arckifejez�ssel n�zte a palafont, amikor a mellett elevõ ajt� is kicsap�dott �s megjelent a sz�nen egy, ugyancsak m�rges fekete haj� �s s�rga szemû f�rfi. Hermione ijedten n�zte a magas f�rfit, aki valami �v�lt�sre hasonl� hangot hallatott �s v�mp�rok�hoz hasonl� fogakkal rendelkezett.
- Befejezni, vagy beverem mindegyikõt�k k�p�t �s kisz�vom a v�reteket- sz�lt hat�rozottan a v�mp�r - J� reggelt Hermione! �n Colin O’Reily vagyok- fordult oda a l�nyhoz.
- J� reggelt Colin!
- Rem�lem nem haragszol r�juk, n�ha elkapja õket a h�v, �s nem lehet õket le�ll�tani. Akkor menj�nk reggelizni! Igaz m�g csak f�l hat van, de ha j�l sejtem a t�bbiek m�r ott vannak a konyh�ban.
- A j� v�mp�rszagl�s… - mondta Tristen.
- Csak f�lv�mp�r, ezt hozz� kell tennem- n�zett Hermion�ra.
- Reggeli- sz�lt k�zbe Leslie – J�l hangzik!- mondta �s elindult, mindenkit megelõzve elõre cs�rtetett.
- Pont, mint egy Weasley- mondta Draco.
- Mondt�l valamit?- k�rdezte Hermione �s besorolt a fi� mell�.
- Nem mondtam semmit.
- Csak, hogy figyelmeztesselek. Ne merj egy sz�t sem sz�lni a bar�taimra, mert beverem a k�ped!
- Vegyem ezt fenyeget�snek?
- Mint m�r mondtam ez csak egy figyelmeztet�s - mondta a l�ny g�nyosan.
K�zben be�rtek a konyh�ba, ahol a t�rsas�g m�sik fele csacsogott.
- �h Hermione, m�r fel is kelt�l? Jobban vagy?- k�rdezte agg�dva Loreen
- K�sz�n�m m�r sokkal jobban vagyok.
- Ennek �r�l�k!- mosolygott- �n Loreen Malfoy vagyok. Leslie �s Tristen az �n fiaim.
- M�r volt szerencs�m tal�lkozni vel�k.
Loreen rosszallva n�zett a l�ny m�g�tt felsorakozott fi�kra �s lemond�an megcs�v�lta a fej�t.
- �retem. Akkor ismerkedj meg a t�bbiekkel. Jane Trick a gy�gy�t�nk.
- Szia Hermione!- mondta mosolyogva.
- Szia Jane! R�d eml�kszem, holl�h�tas volt�l, �s veled vizsg�ztam egy�tt b�jitaltanb�l.
- �gy van.
- Akkor- folytatta Loreen- Moira Logen a kis bûb�josunk. B�rmit meg tud bûv�lni- az eml�tett mosolyogva intett neki.
- De nem csak b�rmit, hanem b�rkit, t�bbek k�zt Aidriant is- nevetett Jane.
- Igen a f�rjemet.
- Shannon O’Reily, Colin ikertestv�re- a l�ny nagyon hasonl�tott a testv�r�re, hossz� kicsit hull�mos, fekete haja volt �s s�rga szeme
- Hello!
- Szia! -mondta Hermione.
- A t�bbieket, majd a vacsor�n�l ismerheted meg. Na most pedig asztalhoz. Veled meg van egy kis besz�lni val�m- sz�lt Loreen Tristennek.
- Rendben anya!
Loreen egy halom pir�t�st tett a t�ras�g el�. Mindenki neki�llt falatozni. Mikor befejezt�k, Leslie megk�sz�r�lte a tork�t �s Hermion�hoz fordult.
- Van kedved megn�zni a falut? Mert �n nagyon sz�vesen megmutatom neked.
- Majd ink�bb �n –mondta Draco gyorsan.
- K�sz�n�m Draco, de nem kell, Leslievel megyek – a mondat hat�s�ra egy kis csend k�vetkezett be, �s a t�bbiek n�m�n r�zk�dni kezdetek Draco arckifejez�s�t l�tva.

***


K�sõbb Hermione, imm�r egy Moirat�l k�lcs�nkapott tal�rban, �s Leslievel r�tta a falu utc�it. Most teljesen m�sk�nt l�tott mindent, m�r nem volt olyan siv�r az eg�sz, mint mikor elõsz�r ide ker�lt. Gyerekek j�tszottak, az �p�letek a legk�l�nf�l�bb alakban �lltak, szab�lyos rendben elhelyezkedve egym�st�l. A l�ny �rdeklõdve n�zett k�rbe.
- �lvezed, hogy bosszanthatod Dracot?- k�rdezte Leslie.
- �n nem bosszantom, õ h�zza fel mindig mag�t.
- Dehogynem, csak azt nem �rtem, mi�rt?
- Mert most õ sem �gy viselkedik velem, mint r�gen. Mondjuk a suliban sem volt felhõtelen a kapcsolatunk. De az utols� �vben egy sajn�latos eset sor�n be lett�nk z�rva eg�sz az �v v�g�ig. Akkor megismertem a jobbik fel�t is. Most meg eg�sz egyszerûen nem �rtem.
- Neh�z term�szete van az t�ny. Mi�rt z�rtak be titeket?
- Hossz� t�rt�net, de nagyvonalakban elmondom. Megs�rtettem, õ megtorolta, �s amit mûvelt ez�rt meg�t�ttem, õ meg meg�tkozott.
- Vesz�lyesek vagytok, meg kell hagyni - mondta Leslie.
- Mes�lj most te is egy kicsit!
- Mirõl mes�ljek?
- Mondjuk a csal�dodr�l.
- Nem is tudom, mit mes�ljek r�lunk. Any�mat, a b�ty�mat, meg Dracot �s a t�bbieket m�r ismered, nekem õk a csal�dom. De gondolom a Malfoy �gra vagy k�v�ncsi.
- Tulajdonk�ppen igen! Mi�rt �ltek itt, ha egyszer a Malfoy csal�dhoz tartoztok.
- Darkness Falls az �ld�z�ttek rejtekhelye, �s l�ssuk be, mindannyian azok vagyunk. M�r r�g�ta itt �lek, mert a „csal�d” nem volt �ppen kegyes vel�nk. Any�t akkor tagadt�k ki, amikor hozz�ment az ap�mhoz Solan MacNamarahoz, akinek m�r volt egy fia, Tristen. A Malfoyok nem voltak vele megel�gedve, mert aranyv�rû l�t�re nem volt el�g vagyona, nem volt m�lt�, egy Malfoyhoz. Eddig minden j� lett volna, ha ap�mat nem �li meg valami �tkozott hal�lfal� �s nem marad anya egyed�l. Akkor a csal�d kegyesen felaj�nlotta, hogy gondoskodik r�lunk, csak egy felt�tel van: �n kapjam meg a Malfoy nevet. Persze ez nem puszt�n j�indulat volt r�sz�krõl. Hanem az�rt kellettem, hogy legyen �r�k�se a nagy vagyonnak �s term�szetesen a n�vnek.
- De h�t ott van m�g Draco is, mi�rt kellett�l te is?
- Itt van a kutya el�sva. Akkoriban nagyon �gy n�zett ki, hogy Luciusnak �s Narciss�nak nem lehet gyereke. De, mint a mell�kelt �bra mutatja, m�gis csak siker�lt egy ut�dot �sszehozniuk… Sz�val miut�n megsz�lettem, anya egy r�gi ismerõs�t k�rte meg r�, hogy seg�tsen nek�nk megsz�kni, mert m�r nem b�rta tov�bb, hogy �lland�an megal�zza a saj�t anyja �s Tristent sem hagyt�k soha b�k�n. Azt�n ide j�tt�nk �s itt nõttem fel, ami szerintem sz�zszor t�bbet �r, mint ha valamelyik Malfoy kast�lyban.
- �s hova j�rt�l iskol�ba?- k�rdezte Hermione k�v�ncsian.
- �rorsz�gba a Cahira nevû iskol�ba.
- Hallottam m�r r�la, egyed�l ott fogalakoznak az aurork�pzõk�n k�v�l p�lcan�lk�li var�zsl�ssal.
- Aha- sz�lt �s�tva Leslie
- Mi ez az unott, aha?
- �n megl�ptem onnan az utols� �vemben.
- Felelõtlen vagy.
- Oh nem. Nekem nem sz�m�tott annyira a suli. Szabad szellem vagyok- itt jelentõs�gteljesen elvigyorodott- Ink�bb vil�got l�tni mentem �s t�bbet tanultam �gy, mint a suliban valaha is. Te mit csin�lt�l a suli ut�n?
- Roxfort ut�n, Franciaorsz�gban k�t �vig aurork�pzõbe j�rtam, ut�na bel�ptem a Rendbe- mondta a l�ny, de a sz�j�hoz kapott, mert elsz�lta mag�t.
- Sz�val a Fõnix Rendj�hez tartozol.
- Honnan tudsz a Rendrõl?
- Sok mindent tudok. Na, de most m�r menj�nk vissza, mert a szõke herceged m�r agg�dik- somolygott Leslie – N�zd, meg ott van fent a f�n. Lassan fordulj meg, mintha meg akarn�d n�zni azt a h�ztat ott, �s ne nevess.
- Igen l�tom, de mi�rt k�mkedik ut�nunk?- k�rdezte, amikor visszafordult a hely�re.
- Hogy mi�rt? Ez a vak is l�tja, f�lt�keny. Att�l f�l, hogy nem tudsz ellen�llni nekem- Hermione felnevetett- Mi�rt nem vagyok ellen�llhatatlan?
- De igazad van.
- Na menj, most �ppen nem figyel. Besz�lj vele.
- Mirõl?- k�rdezte a l�ny.
- Tal�lj ki valamit.

***


Draco egy sz�l, f�lig begombolt feh�r ingben �s egy k�k farmernadr�gban �lt az egyik nagy fa vastag �g�n, a lombok k�z�tt. M�rgesen figyelte a Hermione �s Leslie p�rost, de alighogy levette r�luk a szem�t, eltûntek mind a ketten.
- H� szõke herceg, mit csin�lsz odafent?- k�rdezte egy nevetõ hang lentrõl.
- H�t te meg, m�rt nem vagy Leslievel?- k�rdezett vissza Draco.
- Mert szeretn�k veled is besz�lgetni, csak �gy. De ha gondolod vissza is mehetek hozz�, megoldhat�.
- Ink�bb maradj.
Hermione elmosolyodott �s felkapaszkodott a f�ra, majd nem sokkal k�sõbb Draco melletti �gon �ld�g�lt �s a jobb v�ll�t massz�rozta, mert m�g nem m�lt el teljesen a f�jdalom.
- M�g mindig f�j?
- Egy kicsit, de nem v�szes, holnapra jobb lesz.
- Ne haragudj.
- Mi�rt?
- Mert nem �rtam.
- Tudom, hogy vad�sznak r�d a hal�lfal�k �s nem sz�lhatt�l. Mi�ta vagy itt?
- M�r egy ideje itt vagyok. Vagyis ink�bb �gy hoztak ide. De egy �vet utaztam Leslievel �s Tristennel. Akkor tal�ltuk meg a t�bbi s�rk�nyt.
- S�rk�nyt?
- Eml�kszel az �lmomra?
- Oh igen, �gy m�r �rtem.
- Mit kerest�l a tiszt�son?- v�ltott t�m�t Draco.
- Mentõakci� volt. Aggaszt� a helyzet, a druid�k nagy r�sze �t�llt Voldemort oldal�ra �s szertart�sokkal megn�velik az erej�ket. Alig tudjuk megf�kezni õket �s kellene a seg�ts�g.
- Nem a ti dolgotok lett volna az akci�, hanem a mi�nk.
- Akkor ti mi�rt nem voltatok ott?
- Meg volt r� az ok. Most neh�z lenne ezt elmagyar�zni- a fi� tartott egy kis sz�netet, majd megk�rdezte – Bel�pt�l a Fõnix Rendj�be, ugye?
- Honnan tud itt mindenki a Rendrõl, amikor titkos �s senki nem…
- Szerinted mi kinek az oldal�n �llunk?
- Csak nem az akarod mondani…
- De igen mi egytõl egyik a Fõnix Rendj�hez tartozunk.
- Akkor mi�rt nem hallottunk m�g, felõletek?
- Mert mi vagyunk a titkos fegyver - mondta Draco unottan �s nemi keserûs�ggel.
- Mi�rt besz�lsz �gy?
- Nem �gy siker�lt megig�zn�nk a s�rk�nyt, ahogy az �lomban �s nem is lesz olyan erõs. Alig tudjuk megf�kezni vele a druid�kat, �s ez�rt t�rt�nt, ami t�rt�nt.
- Biztos, m�g nem vagytok erõsek.
- Velem van a baj.
- Dehogy- vigasztalta a l�ny.
- Tudom, mit besz�lek! – emelete meg egy kicsit a hangj�t Draco- Pedig t�nyleg koncentr�lok, de valami hi�nyzik, �s nem b�rok r�j�nni, hogy mi.
- Mi t�rt�nt?
- Mi?
- Azt mondtad az elõbb, hogy ez�rt t�rt�nt, ami t�rt�nt.
- Ezt nem tõlem kell hallanod!
Azzal Draco fogta mag�t, leugrott a f�r�l �s elindult a fogad� ir�ny�ba. Hermione egy ideig m�g a f�n idõz�tt, majd k�vette a fi�t.

***


M�r k�sõ este volt. A kis t�rsas�g, Aidriannel, Moira f�rj�vel �s Kear�val, a barna haj�, �gyes nyomkeresõvel eg�sz�lt ki. A fogad� kandall�j�n�l �ltek mindannyian, �s �nfeledt besz�lget�sben t�lt�tt�k az est�t. Hermione v�gign�zett a t�ras�gon, �s �szrevette, hogy Draco kiv�tel�vel az �sszes fiatalon s�rk�nyos med�l van. Tal�n ez lehet a megold�s az eddigi sikertelens�gnek? Nem tudta biztosan, de �gy d�nt�tt, holnap elsõ dolga lesz ennek ut�nan�zni.
T�bb k�rd�s is megfogalmaz�dott benne, amikor �gy mag�ban tanakodott. Mi�rt nem sz�lt nekik errõl a k�l�n�tm�nyrõl Dumbledore? Elhessegette ezeket a k�rd�seket, mert csak a gond volt vel�k. Azt�n a l�gk�rre koncentr�lt. M�r nagyon r�g�ta nem �rezte mag�t ilyen j�l. Mi�ta bel�pett a Rendbe csak a h�bor�t l�tta mindenfel�, a mindennapos f�lem, most nem �rezte ezt a nyom�st.
Milyen r�gen is volt, amikor el�lt a bar�taival �s �r�kig besz�lgetett vel�k. A sok k�zdelem �s bevet�s, nincs idõ semmi ilyesmire. Sem a csal�dra, m�r ne is tudta volna megmondani, mikor l�tta a sz�leit. Persze jobb volt nekik, ha nem tal�lkoztam, mert egy gyenge pontot jelentettek volna. Hermione k�r�s�re a sz�l�k messze maguk m�g�tt hagyt�k Angli�t �s Amerik�ba telep�ltek �t. �gy volt mindenkinek a lehetõ legbiztons�gosabb.
�jf�l fel� j�rt az idõ �s a fogad� lak�i lassan nyugov�ra t�rtek. Hermione kapott egy kellemes ki szob�t, term�szetesen Draco� mellett. Pr�b�lkozott alv�ssal, de nem ment neki. Kim�szott az �gy�b�l felvette a papucs�t �s h�l�k�nt�sbe burkol�zva elindult s�t�lni. Kellemes meleg ny�ri �jszaka volt, s a csillagok, minden apr� �kk�vekk�nt ragyogtak fent az �gen. A sz�l pedig, mintha elfeledett var�zsig�ket suttogott volna, amiket Hermione egytõl egyig ismert, de nem tudta volna megism�telni, mik is voltak azok, pedig erõsen figyelt. Azt�n sz�ve hevesen kezdett dobogni, valaki van a k�zelben.
- Mondd, musz�j mindig a nyomomban lenned?- k�rdezte a l�ny szemreh�ny�an.
- Mi�rt lenn�k a nyomodban? �n is kij�hetek levegõzni este, ezt nem tiltja egyetlen t�rv�ny sem – mondta Draco
- Tal�n m�g el is hinn�m, hogy levegõzni vagy kint, ha nem hallottam volna a horkol�sodat a szomsz�db�l. Sz�val azzal ne is gyere, hogy nem tudsz aludni. Sõt azt se tagad le, hogy teleraktad a szob�mat mindenf�le bûb�jjal. Csak az�rt, hogy rajtam tartsd a szemed.
- Micsoda k�vetkeztet�s, nem csoda, hogy �vfolyamelsõ lett�l. Am�gy ezek a l�p�sek sz�ks�gesek voltak, ahhoz, hogy megakad�lyozzam, ha sz�kni pr�b�lsz.
- Mi van te b�rt�nõr? Szerinted, h�l�ingben �s papucsban akarok sz�kni?
- Veled kapcsolatban ezeken sem lepõdn�k meg- mondta Draco
- J�, j� visszamehetsz, nem fogok megsz�kni.
- Nem megyek sehova!- mondta fi� dacosan.
- Hagyj egyed�l, csak egy kicsit- rim�nkodott.
- Nem.
- L�gyszi!!
- Persze azt�n elrabolnak, megt�madnak vagy tudom is �n.
- Sz�val azt akarod mondani, hogy nem tudn�m megv�deni magam?
- Nem tudn�d.
- Na sz�p- mondta a l�ny �s makacsul h�tat ford�tott a fi�nak.
- Besz�lgess�nk - aj�nlotta b�k�tõleg a fi�
- J�- mondta a l�ny �s el�ltek egy padra.
- Mit csin�lt�l, amikor befejezted a Roxfortot?
- Egyszerû k�plet: aurork�pzõ, ut�na bel�ptem a Rendbe, �s az �ta m�st sem csin�lok, mint hajkur�szom a gonosztevõket. Veled mi t�rt�nt? Eddig, olyan keveset mes�lt�l.
- Mert te nem?
- Most m�r r�lad van sz�. Nekem nem volt t�l �rdekes az elm�lt 5 �vem.
- Honnan tudod, hogy az eny�m �rdekes volt?
- K�v�ncsi vagyok, mit csin�lhatott a sr�c, aki csak �gy ott hagyott egyed�l, k�ts�gek k�zt.
- Nem is hagytalak k�ts�gek k�zt.
- Ezt most nem r�szletezem, de majd magadt�l is r�j�ssz. Ink�bb mes�lj!
- J�. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy…
- Draco, ne f�raszd az agyamat, mert esk�sz�m, le�tlek!
- J�l van- k�sz�r�lte meg a tork�t a fi� sz�npadiasan.
- Elkezded v�gre?
- Igen- b�lintotta a fi� - Elkezdem. Miut�n elmentem a Roxfortb�l…..