Voldemort remeg� k�zzel ny�lt a Durmstrang luxus lakoszt�ly�nak kilincse fel�, majd �tsand�tott a szomsz�d ajt�ra. Egy pillanatra keze megnyugodott az ez�st markolaton, �s � v�gyakozva n�zte a 312-es feliratot, azt�n er�sen lenyomta a kilincset.

A f�ny�z�s itt sem ker�lte el. Levette k�gy�b�r csizm�j�t, �s puh�n l�pdelt v�gig a bolg�r sz�rme sz�nyegen, majd k�nyelmesen elhelyezkedett a fotelben.

Valami d�h�tette itt.

Keze m�r annyira reszketett, hogy alig b�rta megmarkolni p�lc�j�t. Fej�t a fotel h�tt�ml�j�nak vetette �s a mennyezetre n�zett.

Egy pillanatig meredten b�multa saj�t t�k�rk�p�t, majd a marad�k erej�b�l fell�tt egy megsemmis�t� b�b�jt a mennyezetre.

Gy�l�lte a t�kr�ket.

A t�k�r darabok hull� csillagokk�nt rep�ltek le a f�ldre. Voldemort eszel�sen b�multa a t�rmel�keket, majd megfogott egy nagyobb darabot, �s a k�z�be vette. Forgatta egy darabig, majd v�gigh�zta sz�j�n �t a nyak�n, eg�szen a has�ig.

- A f�jdalom az �let �rtelme. Ha az nem lenne, honnan tudn�nk, hogy �l�nk? – forgatta meg ujjai k�z�tt ism�t a h�romsz�gg� t�r�tt t�k�rmaradv�nyt, felhas�totta az alkarj�n a b�rt, �s v�gigv�gta egy darabon.

A f�jdalomt�l elal�ltan levette tal�rj�t, �s meztelenre vetk�z�tt. K�bultan kereste a f�rd�t, �s be�llt a j�ghideg v�z al�. Megborzongott.

Arc�t a zuhanyr�zsa fel� ford�totta, hogy kitisztuljon a feje, �s �jra �nmaga legyen. Valami megv�ltozott, ami�ta l�tta azt a t�ncot. A v�r�sre festett v�zcseppek �r�lt gyorsass�ggal futottak kereszt�l rajta.

Most m�r eg�sz test�ben reszketett a hidegt�l, de m�g ekkor is esz�be hatolt egy ellopott gondolat.

.„Milyen csinos arca van…” .

Csinos….

Csinos….

Csinos….

- Cruciatoooo!!! – �v�lt�tte, majd t�rdre esett a zuhany alatt, �s �gy reszketett �s k�nozta mag�t m�g nagyon sok�ig. Eg�szen addig, m�g el nem t�nt agy�b�l az a k�ptelens�g, hogy az � f�lelmetes, tiszteletet parancsol� arca csinos .

***
Hermione egy sz�l h�l�ingben �lt a hatalmas erk�lyajt� el�tt. A jeges szell� kiss� kitiszt�totta a fej�t, gondolatait. Felh�zta meztelen l�bait a fotelre, �s k�t karj�val kereszt�lfonta azokat. �r�k �ta v�rta Krumot, de �gy t�nt, a fi� nem el�g b�tor ahhoz, hogy ellenszeg�lj�n Karakovnak.

Az eml�kk�pek felszak�tott�k a r�gi sebeket benne. Igaz, Dracoval is volt egy kellemes �jszak�ja, de Viktor mindig is szerepelt titkos gondolataiban. Im�dta az akcentus�t, az egzotikus von�sait. Az er�s karok szor�t�s�ban m�g fiatal csitrik�nt is biztons�gban �rezte mag�t.

Ami�ta el�sz�r elmer�lt a fekete �risz tenger�ben, igaz�n soha nem tudta elfeledni azokat. Hermione ajka kett�ny�lt �s el�t�rt egy k�jes s�haj.

R�g volt m�r, hogy egy�tt volt egy f�rfival, �s m�g r�gebben �rzett m�r testi v�gyat valaki ir�nt.

Voldemort is f�rfi. - hatolt gondolatai k�z�.

Nem. Krum f�rfi, de Voldemort csak egy �l� hulla. Nem fanyalodhatok r� egy olyan emberre, akib�l hi�nyzik minden. Mi volt ez a hang?

Voldemort szob�j�b�l egy tompa – �m ann�l ijeszt�bb – hang sz�r�d�tt �t. Emberi hang. Valaki ny�sz�rg�tt.

Hermione nem t�r�dve azzal, hogy csak egy h�l�ing fedi filigr�n test�t, az ajt�hoz futott, majd a folyos�ra, �s bekopogott a Nagy�rhoz.

Ahhhh

A boszork�ny minden gondolkod�s n�lk�l lenyomta a kilincset, �s berohant a szob�ba. A l�tv�ny d�bbenetes volt. V�rfoltok vezettek a f�rd�szoba fel�, �s t�k�rt�rmel�kek hevertek mindenfele: a sz�rme sz�nyegen, az �vegasztalon, �s n�h�ny k�p is leesett a falr�l a b�b�j k�vetkezt�ben.

Hermione �sszeszor�totta sz�j�t, �s l�legzet visszafojtva k�vette a v�res nyomokat. A Nagy�r a padl�n fek�dt, test�t – legink�bb hasfal�t - z�ldes foltok bor�tott�k. Metszett szeme cs�kk� folyt �ssze a k�nokt�l. A boszork�ny sz�ja el� kapta a kez�t, �s eg�sz test�ben remegni kezdett.

Voldemorton csak egy v�szon nadr�g volt. Egyik keze feje al� szorult. Hermione kiss� megl�kte az elal�lt testet, hogy a h�t�ra nehezedjen a s�ly, �s a f�jdalom ne egy helyre koncentr�l�djon.

- Ne! – sik�tott fel a l�ny, �s szeme megtelt k�nnyel. – Mi�rt tette ezt, Nagy�r? Mi�rt k�nozza �nmag�t? – k�rdezte, de v�lasz helyett egy �jabb f�jdalmas ny�g�s visszhangzott a f�rd�ben.

A boszork�ny most l�tta csak meg felhas�tott h�st a Nagy�r alkarj�n. P�lc�ja ut�n kutatott, de mivel m�r lefekv�shez k�sz�l�d�tt, nem hordta mag�val. K�r�ln�zett a f�rd�ben, �s a zuhanyz�ban meg is tal�lta a legs�t�tebb p�lc�t.

Szokatlan tapint�sa volt. Hirtelen k�k f�nycs�k t�rt el� bel�le, de a boszork�ny nem ijedt meg ett�l sem.

A sebre tartotta �s elmormolta a forraszt� b�b�jt. A p�lca mintha nem akart volna engedelmeskedni, csak t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n hajtotta v�gre a gy�gy�t�st.

Azt�n r�p�ccintett a Nagy�rra �s v�grehajtotta a s�lytalann� tev� b�b�jt. Karjaiba vette Voldemortot, �s lefektette az �gyba.

Olyan elesettnek t�nt most ez a f�rfi. Hermione m�g csak most fogta fel, hogy fogva tart�ja beteg. Tal�n ez a tette v�gre megszabad�tja a l�nyt az �let�t�l. Ha a Nagy�r fel�bred, nem fog �r�lni neki, hogy seg�tett rajta.

A l�ny ujjai �nk�ntelen�l indultak el az �jult f�rfi arc�nak ir�ny�ba. Elt�nt r�la az a megfoghatatlan valami – tal�n a gonosz kisug�rz�s – �s �gy rendk�v�l vonz� volt. Miel�tt hozz��rt volna a h�feh�r sima b�rh�z, egy pillanatra meg�llt, de azt�n, v�gigh�zta ujjait a homlok�n, v�gigsim�totta az orr�t, a sz�j�t.

- Mif�le t�k�r az olyan, aki sz�pnek tartja mag�t? – mosolyodott el halov�nyan a boszork�ny. – Tal�n t�vedett, Nagy�r. – hangja rendk�v�l szomor�an csengett.

Hermione v�kony arca egyre sz�lesebb mosolyba h�z�dott.


Nemsok�ra v�ge lesz.

Meghal �s nem lesz t�bb gondja.

Voldemort meg�li az�rt, amit most tett.

***