Kecses test fesz�lt a selyem �gynem� k�zt. A takar� f�lig a f�ldre l�gott, m�sik fele csavarodott a l�ny idomainak minden r�sz�re. Haja k�cosan h�nykol�dott jobbra-balra, ahogyan a fej�t csapkodta ide-oda �lm�ban, melyben �jra�lte a n�h�ny �r�val azel�tti cs�kot, melyet a Leggonoszabb var�zsl�nak adott. �lm�ban �jra �s �jra megjelent az emberi kisug�rz�s� Tom Denem, aki nem Voldemort volt, hanem sokkal ink�bb egy vonz� f�rfi tapinthat� kisug�rz�ssal.

Fekete haj �s metszett k�k szeme v�gyakoz�an n�zett r�, �s ennek a Voldemortnak a teste remegett, hogy �, Hermione Granger meg�rintse. De amint el�rkezett a cs�k, sik�tva �bredt fel, mert tudata volt annyira er�s �s �ber, hogy megakad�lyozta, hogy bele�lje mag�t ebbe az �lomba.

Voldemort csak �jjel t�rt mag�hoz. Zavart volt �s �melygett. Olyan �rz�se volt, mintha egy �tmulatott �jszaka ut�n r�szegen fek�dt volna n�h�ny �r�t, �s most igaz �melyeg, de k�ptelen k�nny�teni mag�n. Hiszen a lelke �melygett, �s azt k�ptelen volt ki�r�teni a cs�kt�l, a puha ajkakt�l, a b�rsonyporcel�n b�rt�l. Morte, a p�lc�ja m�r nem engedelmeskedik neki, nem tudja �jra k�nozni mag�t �s f�l�, hogy belehalna, ha �jra megtenn�. �gy is has�n h�z�dott m�g a legut�bbi k�nz�s nyoma, �s m�r azzal is tiszt�ban volt, hogy hi�ba a testi feny�t�s, gondolatai k�ptelen ki�r�teni…

Esz�be jutott a t�k�r, melyet nem l�tott se Fatime, se a griffend�les. Maga mell� n�zett,de az antik darab – melyet nem undorodott a kez�be venni, annak ellen�re, hogy gy�l�li a t�kr�ket – sehol sem volt. Tudta, hogy nem �lom volt, amit l�tott �s hallott tegnap. Kapott egy �zenetet, megpr�b�lta felid�zni:

Bizony mondom, elm�lik e vil�g.
�s bizony mondom, megmaradok �n.
S bizony, ha k�t sz�v egy �temre dobban,
Az egy-�temben ott dobbanok �n.

Noriemeh s�gta ezeket neki. Ezek szerint nem a l�nynak akart �zenni, hanem neki. B�rhogy is pr�b�lta elemezni az �zenetet, csak annyit tudott bel�le kiolvasni, hogy csak akkor maradhat �r�k�let�, ha k�pes lesz szeretni valakit . Ezt hat�rozottan elutas�totta, �s v�kony orra fintorba merevedett. Csapd�t v�lt a h�tt�rben. Bossz�san ler�gta mag�r�l a takar�t, �s a f�rd�szoba fel� vette az ir�nyt. Furcsa m�don �gy �rezte, hogy nem f�zik annyira, mint szokott, �gy a k�nt�stal�rt sem vette fel. Egy pillanatra belen�zett a t�k�rbe, majd �jra �s �jra. K�zelebb hajolt hozz�, �s kerek szemekkel vizsg�lta egykori viaszb�r�t. �gy l�tta, hogy b�rsz�ne eg�szen term�szetes sz�nre v�ltott, �rnyalatokkal s�t�tebb lett. Ett�l megijedt.

�ktelen haragra gerjedve fek�dt vissza az �gyba, �s �gy aludt el ism�t, hogy gondolatai k�z�tt egy �j p�lca j�rt, amit holnap be kell szerezni, hogy ism�t elkezdhesse az �lete �rtelm�t, a hatalom gyakorl�s�t.

xxx

A reggel f�nyl� naps�t�ssel k�sz�nt�tte az antik K�ria lak�it. Hermione egy pillanatra el is felejtette sz�rny� tett�t, de csak addig am�g r� nem d�bbent, hogy ez nem a Roxfort feletti f�nyl� �gboltb�l sug�roz r�, hanem egy hal�lfal� K�ri�ja feletti szomor� k�ks�g, melyet a f�nyess�g pr�b�l jobb kedvre der�teni. Tal�n � nap �s Voldemort az �g… A l�ny fel�llt �s bossz�san beler�gott egyet az �gy�ba,mert m�shogy k�ptelen volt levezetni a fesz�lts�get, ami�rt k�ptelen volt m�sra gondolni a Nagy�ron k�v�l.

Mag�ra tekerte Noriemeh nyak�k�t, melyet eg�szen megkedvelt, ami�ta r�j�tt, hogy hasonl� gondolatokkal k�szk�d�tt, mint �. Felvette egy s�t�t tal�rt, de alatta egy egyszer� k�k farmer h�z�dott, csak hogy ne vesz�tse el v�gleg mugli mivolt�t. Gyomra �sszeszorult, amint l�pkedett lefel� a z�ld sz�nyeggel d�sz�tett l�pcs�n.

Az asztaln�l m�r ott �lt Voldemort, �s Fatima m�g�tte �llt. A csel�d l�that�an d�bbent arcot v�gott, �s amint megl�tta Hermionet, el� sietett. A Nagy�r h�trabillentette a fej�t, amit�l a l�ny egy pillanatra megtorpant.

Mi t�rt�nt az arc�val? Sokkal barn�bb lett…

Fatime ujj�val jelzett az egykori eminensnek, hogy meg ne pr�b�lja megeml�teni az �j k�ls�t, �s egy zord fejet v�gott, jelezve,hogy �ktelen haragra gerjedne a Nagy�r.

- J� reggelt! J�jj�n, a reggeli el� van k�sz�tve! – sz�lt a l�nynak �s kih�zta a f�rfit�l nem messze l�v� sz�ket.

Hermione egy k�sz�netet lehelt, �s egy m�sodperc t�red�k�ig felpillantott a barn�s b�rre, melyb�l vil�g�tott a k�k szemp�r.

- �… J� reggelt Nagy�r! – Szemh�ja lecsuk�dott. – Tudom, hogy megbocs�jthatatlan, ami t�rt�nt. Tudnia kell, hogy nem voltam magamn�l. Nem �n tettem, Noriemeh k�nyszer�tett. K�rem, enged�lyezze, hogy ne viseljem a Nyak�ket.

Voldemort szigor�an az asztalra csapott.

- Megparancsolom, hogy viseld tov�bbra is. Mit gondolsz, mi�rt mondtam, hogy a t�kr�m vagy? Ez a pr�bat�tel r�sze volt. Ez valahol meg van �rva. Ez a cs�k… igen, ez is azt bizony�tja, hogy te vagy a megfelel� T�k�r. V�rom az �jabb pr�bat�telt, ezt ki�lltam.

A l�ny nyelt egyet, �s szedett mag�nak egy kis var�zsgomb�s r�ntott�t. Lelke m�ly�n rosszul esett neki, hogy a f�rfi egy eszk�zk�nt besz�l r�la, mellyel tal�n elnyerheti amire a legjobban v�gyik – a halhatatlans�got.

- El is felejtettem. Ma, reggeli ut�n elmegy�nk Londonba, �s keres�nk egy �j p�lc�t nekem. Ismerek egy fekete m�gust, kit�n� p�lc�i vannak, �rzem, hogy lesz sz�momra m�lt� is. Morteb�l kihoztad a j�t. �tkozott f�nixtoll, nem kell t�bbet ilyen szesz�lyes p�lca.

Hermione mereven n�zett maga el�. Nem volt biztos benne teljesen, hogy t�nyleg � hozta ki Morte-b�l a j�t. �gy v�lte, hogy a p�lca egy ideje m�r �rezte a v�ltoz�st, mely gazd�j�ban lezajlott. �s ez a v�ltoz�s m�r nem a rossz fel� sodorta a Nagyurat, hanem k�lsej�hez igazodva bel�lr�l is egyre emberibb� v�lt. Tal�n a p�lca is �gy v�ltozott, ami�ta a t�k�r bel�pett az �let�kbe.

xxx