Harry hamar felfogta, hogy feles�ge nem fog gyorsan meggy�gyulni. Amikor v�gre fel�bredt k�d�s �s zavart volt az elm�je, majd az �jszaka folyam�n a l�za is felsz�k�tt. M�snap, amikor Harry megl�togatta Hermion�t, m�r f�lrebesz�lt.

Tripsy szorgalmasan gondoskodott r�la. Harry nem tehetett t�bbet, mint hogy mellette �lt, �s homlok�ra helyezte a h�v�s kend�t, m�g feles�ge g�rcs�sen aludt. Hermione sz�lei �lland�an l�togatt�k l�nyukat, �s egy pontn�l Mr. Granger azt javasolta, hogy h�vjanak egy doktort az � ismerets�g�kb�l, de Harry visszautas�totta. A var�zsl�k nagyon j�l tudt�k, hogy a var�zstalan gy�gy�t� elj�r�sok �ltal�ban abb�l �lltak, hogy a doktorok parancsokat osztogattak az eg�szs�geseknek, hogy azok m�g kev�sb� �rezz�k magukat hasznosnak. Harry �s Tripsy m�r �gy is megtettek minden lehets�ges dolgot, nem volt �rtelme m�g egy felesleges embert h�vni.

Harry kapcsolatba l�pett a roxforti gy�gy�t�val abban a rem�nyben, hogy egy kis m�gia seg�thet a feles�g�n, de Tripsy m�r beadta Hermion�nak az �sszes aj�nlott er�s�t� f�zetet. Harry belet�r�d�tt a t�nybe, hogy csak v�rni �s rem�nykedni tud feles�ge fel�p�l�s�ben, de emiatt nem agg�dott kev�sb�.

Ahogy minden egyes �r�ban folytat�dott Hermione l�zas motyog�sa, Harryben m�g jobban tudatosult a riaszt� lehet�s�g, hogy elvesz�theti �t. Ha nem gy�gyul meg hamarosan… ha nem lesz elm�je tiszta… ha nem k�pes ezt �tv�szelni, akkor tal�n n�lk�le kell �lnie. A gondolat, hogy n�lk�le �l ebben a h�zban, hogy egyes egyed�l van ott, megr�m�tette. Ugyan�gy az �jran�s�l�si jog is; neki Hermione kell. Az � arc�nak kell lennie a reggelez� asztal v�g�n, az � hangj�nak a szalonban, az � mosoly�nak, az � nevet�se… az � jelenl�te. Senki m�s nem lehet.

Meg kell tal�lnia a m�dj�t, hogy megmentse; d�nt�tte el Harry, mik�zben Hermione kipirult arc�ra n�zett, tekintete finom szempill�in id�ztek, amik gyeng�den az arc�hoz �rtek.

Harry vett egy m�ly l�legzetet �s l�tsz�lagos nyugalmat er�ltetett mag�ra. Azonos�tania kell a probl�m�t �s m�dot tal�lni orvosl�s�ra. Mi az, ami jelenleg betegg� teszi a feles�g�t? Mi a legnagyobb fenyeget�se eg�szs�g�nek?

• A l�z. – motyogta hangosan. – Valamit tenni kell a l�z ellen. - A k�vetkez� l�legzetv�tel�vel h�vta Tripsyt, aki azonnal megjelent. – K�rlek, k�sz�ts egy hideg f�rd�t Mrs. Potternek.

A man� k�rdez�s n�lk�l nekil�tott feladat�nak. Hab�r im�dta feles�ge becs�lettudat�t, ebben a pillanatban nem szabad�that fel egy h�ziman�t sem az � im�dnival� tulajdons�g��rt. Nem k�rd�jelezt�k meg gazd�jukat, �s soha nem is rosszallt�k b�rmit k�sz�lt is tenni.

- K�sz a f�rd�, uram. – mondta Tripsy, szavait hamarabb hallotta, miel�tt m�g teljesen megjelent volna az �gy mellett.

- K�sz�n�m. – mondta Harry. – Ez minden.

A man� sz�fogad�an elment, m�g Harry felk�sz�lt a saj�t feladat�ra.

El�sz�r is fel�llt �s felgy�rte az ingujj�t. Majd felkapta Hermion�t �s �tvitte az �lt�z�be, ahol a f�rd� volt. Hermione r�csavarodott, mint egy gyermek, Harry pedig tele volt v�delmez� gyeng�ds�ggel ir�nta, annyira, hogy az izzadts�gt�l nedves h�l�ingje m�r f�jdalmas volt a neki. B�rmit megtenne, hogy �jra j�l legyen. Harry le�ltette a hokedlire, ami �lt�z�asztal�val szemben volt, �s kezdte latolgatni a h�l�ing levet�s�nek folyamat�t. Tal�n csak rajta kellene hagynia. De m�g mindig le kell cser�lnie ut�na.

Ahogy ezekkel a gondolatokkal k�zd�tt, �szrevette, hogy Hermione szeme nyitva van �s csip�san n�z r�.

• Harry?

• Igen, �n vagyok. – mondta gyeng�den elsim�tva egy nedves hajtincset a homlok�b�l.

• Mit t�rt�nik? – k�rdezte kiss� vesz�lyesen billegve.

• Nagyon magas l�zad van. – mondta neki Harry. – Le kell vinni. Hideg vizes f�rd�be foglak rakni, rendben? – Hermione b�lintott, de Harry �rezte, hogy �jra visszas�pped a l�zgerjeszt� k�dbe.

• Hermione, - sz�l�totta meg, megpr�b�lva megtartani figyelm�t. – Fel tudn�l �llni a kedvem�rt?

Motyogott valamit �s fel�llt kiss� imbolyogva. Harrynek siker�lt cs�p�j�ig felh�znia h�l�ingj�t, miel�tt m�g elvesztette volna erej�t, �s mellkas�hoz k�nyszer�lt szor�tani test�t. Meg tudta mag�t tartani annyira, hogy elt�vol�tsa a ruh�t r�la, egyik kez�vel tartva �t, m�g m�sikkal leh�zta az anyagot. �ld�s �s egyben �tok is volt, hogy arra k�nyszer�lt, hogy mag�hoz tartsa, mert �gy nem l�thatta meztelen alakj�t, de �rezhette, feszes �s puha �s sima, amit test�n �s ujjai alatt �rzett.

Harry megvetette mag�t az�rt, mert v�gyakozott feles�ge ut�n, amikor � ilyen sebezhet� �s kiszolg�ltatott �llapotban van; teljess�ggel k�ptelen r�, hogy egy j�, er�s pofont adjon neki, amire k�sztet�st �rezne.

Mindazon�ltal, ezt meg kell tenni, �s igyekezett figyelmen k�v�l hagyni feles�ge n�iess�g�t, �s felkapta majd �vatosan belehelyezte a k�dba.

Hermione ny�sz�rg�tt a hidegt�l, de egy�bk�nt nyugodt maradt. Mivel nem volt mit tenni, csak v�rni, hogy a hideg v�z kifejtse hat�s�t, Harry elford�totta a szem�t megpr�b�lva nem r�n�zni sz�p b�r�re �s telt domborulataira, amik m�r belev�s�dtek az eml�kezet�be. Nem mert m�g egy pillant�st vetni r�, nehogy elvesz�tse t�r�keny �nkontrollj�t, ami m�g �rzelmei felett uralkodott – �s testi v�gya felett.

Megfeledkezve gondolatir�l, Hermione mormolt valamit el�gedetlens�g�r�l �s fel� fordult. Tekintet�k tal�lkozott, �s a l�ny csip�san n�zett r�.

• Ez hi-hideg. – mondta csendesen dideregve.

• Tudom. – mondta Harry. El�re ny�lt �s a homlok�t simogatta, egy gesztus, amely mind a d�delget�s �s a l�z fok�nak meg�llap�t�s�ra szolg�lt.

• Meddig tart m�g? – k�rdezte, �s olyan t�r�kenynek �s finomnak l�tszott abban a pillanatban, hogy Harry teljesen megfeledkezett minden testi gondolatr�l. Csak meg akarta v�deni, biztons�gban �s eg�szs�gben tartani a h�tralev� napjaiban.

• Am�g m�r nem vagy olyan forr�. – mondta Harry. – Le kell vinni a l�zat.

Hermione visszaford�totta a fej�t �s lehunyta a szem�t, majd Harry vissza�lt �s figyelte az arc�t, am�g a term�szetellenes p�r el nem t�nt r�la. Ut�na felemelte �s vissza�ltette az �lt�z�asztal hokedlij�re, hogy megsz�r�tsa – �s am�g csin�lta, nem ker�lhette el, hogy ne l�sson t�bbet feles�ge intim ter�leteib�l, amik k�nyelmetlen �s b�ntudattal teli felizgult �llapotban hagyt�k.

Miut�n megsz�r�totta, Harry seg�tett neki felvenni egy friss h�l�inget, �s annyira mag�n�l volt, hogy karjait mag�t�l navig�lta a ruhaujj�ba. Ez k�sz. Harry visszavitte feles�g�t az �gy�hoz �s figyelte, ahogy k�nyelmesen elhelyezkedik a takar� alatt. Meg�llt egy pillanatra, n�zte Hermione vacog�s�t, miel�tt meghozta volna d�nt�s�t. Leh�zta csizm�j�t �s bem�szott a takar� al�, ahol a l�ny reszket� test�t mag�hoz vonta, abban a hi� �br�ndban, hogy megpr�b�lja lecsillap�tani.

***

Hermione nagyon izzadtan �s k�nyelmetlen�l �bredt, �s egy k�z szorosan fogta mag�hoz.

• Harry?

• Nem, �n vagyok az kedvesem. – hallotta anyja hangj�t f�l�be suttogni. Hermione felemelte a fej�t, hogy r�n�zhessen �s csak �t �s szobal�ny�t tal�lta a szob�ban.

• Mi t�rt�nt? – k�rdezte mik�zben er�tlen�l fel�lt. �desanyja �sszer�ncolta homlok�t �s Hermione l�thatta az ismer�s agg�d� r�ncokat az arc�n.

• Azt rem�ltem, hogy te majd el tudod mondani nek�nk. Elment�l s�t�lni n�gy napja, �s Harry tal�lt r�d eszm�letlen�l az erd� k�zep�n az es�ben – ami, semmi k�ts�g az okoz�ja volt a betegs�gednek, amiben az ut�na k�vetkez� napokban szenvedt�l. – Hermione aznapi eml�kei ut�n kutatott.

• Elvesztettem az egyens�lyomat a vizes f�ld�n, amikor elkezdett esni. – mondta Hermione, el�h�vva az esem�nyeket mik�zben besz�lt. – �s leesetem egy dombr�l… �s ez minden, amire eml�kszem.

• Nos, rettent�en r�nk ijesztett�l. – mondta anyja szeretettel, egy kis megk�nnyebb�l�ssel a hangj�ban, hogy a gravit�ci�nak tulajdon�that� Hermione helyzete. Hermione azt gondolta, nagyon beteg lehetett, ha ilyen kev�ss� eml�kszik az elm�lt napokra.

• Harry volt itt? – k�rdezte nem t�r�dve a formalit�ssal, hiszen annyira k�v�ncsi volt, hogyan reag�lt f�rje a betegs�g�re. Anyja mindentud�an mosolygott.

• �, alig hagyott magadra mi�ta visszahozott, �s addig, m�g nem biztos�tott�k, hogy a vesz�ly elm�lt, szem�lyesen gondoskodott r�lad.

Hermione sz�ve er�teljesen felduzzadt, majd �sszement, ahogy egy hull�m nekicsap�dik a tengerpartnak. Harry tettei biztosan szeretet�nek jele volt – de az a szeretet csak pl�t�i. Az, az a szeretet, amit mindig is mag�nak tudhatott.

De tal�n van valami, ami a szerelem mellett sz�l, �s ami miatt v�gig mellette volt betegs�ge alatt. Tal�n az odaad�s a f�rfit�l, akibe beleszeretett, ugyanolyan kiel�g�t� tud lenni, mint a szenved�ly.

Tal�n.

• Hol van most? – k�rdezte Hermione megfeledkezve anyja arc�n sz�tter�l� der�lt mosolyr�l.

• Felfriss�ti mag�t egy kicsit. – v�laszolta. – Csak akkor egyezett bele, amikor nemr�g bej�ttem, �s �gy t�nt minden sz�nd�ka az, hogy azonnal visszat�r. Ah, fesd az �rd�g�t a falra!

�s t�nyleg, a Harry szob�j�val �sszek�t� ajt� kiny�lt, �s j�val nagyobb siets�ggel l�pett be a szob�ba, mint Hermione valaha is l�tta.

• H�t fel�bredt�l? – mondta, hangja telve volt megk�nnyebb�l�ssel �s odament, hogy le�lj�n az �gy sz�l�re. – Hogy �rzed magad?

• Azt mondan�m, jobban vagyok, de semmi eml�kem nincs a betegs�gr�l. Ami a jelent illeti, szerintem el�g j�l.

• �hes vagy? – k�rdezte Harry. – Vagy szomjas? Enned kell valamit, hogy visszanyerd az er�det. Tripsy, megtenn�d…?

• Igen, Gazd�m! – v�laszolta a man�, nyilv�nval�an olvasva a gondolataiban, �gy nem engedte meg, hogy Harry befejezze a mondat�t. Enn�l a pontn�l Mrs. Granger fel�llt, hogy t�vozzon.

• Mennem kell megmondani �desap�dnak a j� h�reket. Sz�rny� volt az elm�lt napokban – tudod milyen morcos lesz, amikor agg�dik. – Hermione mosolygott �s egyet�rt�en b�lintott a megjegyz�sre, am�g kit�rt az el�l, hogy t�zetesebben megvizsg�lja f�rj�t, nehogy buzg� t�r�d�se miatt t�l sokat rem�ljen.

• Hal�lra r�m�tett�l. – mondta Harry, amint egyed�l maradtak.

• Igen, �gy t�nik az eg�sz h�zat f�lig hal�lra ijesztettem. – viccelt Hermione. – Tal�n legk�zelebb t�bb sikerrel j�rok. – Harry megr�zta a fej�t, vil�gosan mutatva, hogy nem mulat a megjegyez�sen.

• Nem nevetn�l, ha l�ttad volna azt, amit �n l�ttam. Amikor megtal�ltalak az erd�ben olyan… olyan nyugodt �s hideg volt�l. Egy r�vid pillanatig azt hittem, hogy elvesztettelek. �s azt�n, olyan komolyan megbetegett�l. �lland� f�lelemben �s retteg�sben voltam napokig.

Hermione lenyelte a gomb�cot a tork�ban, j�l szem�gyre v�ve f�rje fell�p�s�t – a s�t�t karik�kat a szeme alatt, a szok�sosn�l is borzasabb haj�t, az agg�d� vonalakat a sz�ja k�r�l �s homlok�n, a s�padts�g�t annak, aki alig aludt �s evett a napokban. Hermione szeretett volna kiny�lni �s �t�lelni �t, hogy elmossa a kimer�lts�g�t �s aggodalm�t, amit l�tott, de visszatartotta mag�t, hagyva sz�v�t, hogy csendben �gjen ut�na.

Igen, d�nt�tte el, tal�n ez a fajta szeretet el�g lesz.