Hazugs�gok a szerelem�rt

�rta: i found nemo

1. Fejezet

Egy utols� alkalom

Harry ebben a pillanatban csak el akart t�nni ezek el�l az emberek el�l. A Weasleykt�l, Hermion�t�l, az itt maradt rendtagokt�l, akiknek nem kellett a miniszt�riumban lenni�k pap�rmunk�t v�gezni, a legt�bb professzort�l, akik nem s�r�ltek meg annyira a harcban, Hagridt�l, �s n�h�ny volt tagt�l a Dumbledore Sereg�b�l, akik meghosszabb�tott�k a Roxfortban tart�zkod�suk idej�t. �k mind egy hatalmas asztal k�r�l �ltek a Sz�ks�g Szob�j�ban, lakm�rozva azt az �telt, amit a t�l�l� h�ziman�k f�ztek gyorsan.

Mosolyok �s nevet�sek csengtek v�gig a szob�n mindenkit�l, kiv�ve, amikor az el�z� esti �tk�zetben elhunytakr�l volt sz�, �s a kast�ly a ront�sokt�l �s �tkokt�l el�g rozoga �llapot�r�l.

�s Harry csak el akart t�nni.

• Megyek, megkeresem Winkyt �s megk�sz�n�m neki a lakom�t. – mondta Harry fel�llva az asztalt�l, maga m�g�tt hagyva teli t�ny�rj�t.

• Megyek veled! – mondta Ginny, mik�zben fel�llt. Harry tartott t�le, hogy ez fog t�rt�nni. Nem mintha azt gondoln�, hogy Ginny nem lenne j� v�laszt�s, hogy �jra �sszej�jj�n vele, de most csak t�vol akart lenni, hogy egy szemp�r se fix�rozza, �s biztos volt benne, ha hagyja, hogy Ginny vele menjen ez fog t�rt�nni. Ez, �s a sepr�t�rol�ban val� let�mad�sa miatt, t�nyleg nem akart t�le semmi olyat mostan�ban.

• Nem, Ginny. Valahogy most szeretn�k egyed�l lenni. – mondta felvil�gos�tva az eg�sz szob�t, hogy most nem akar �nnepelni.

• �… um, ok�. – mondta leverten, �s vissza�lt a hely�re. Mrs. Weasley k�ld�tt fel� egy sz�nakoz� pillant�st.

Tov�bbi sz� n�lk�l Harry megfordult �s elhagyta a szob�t, majd a m�g mindig remek�l mozg� l�pcs�sor fel� vette az ir�nyt.

Eld�nt�tte, hogy a t�hoz megy, �s ott t�lt egy kis id�t egyed�l. Majd k�s�bb megk�sz�ni Winkynek, egy�bk�nt sem akarta mag�t eml�keztetni ilyen hamar Dobby hal�l�ra, mik�zben a sok h�ziman� k�r�l�tte s�tk�rezik.

Kivette a zseb�b�l apja l�thatatlann� tev� k�peny�t, mag�ra h�zta, �s az �t�tt-kopott t�lgyfa ajt� fel� ment. A kast�lyon k�v�l b�szk�n vil�g�tott a f�lhold, amely les�t�tt a siv�r vil�gra. Harry �rezte, ahogy a k�nnycseppek leperegnek az arc�n apj�val val� utols� kapcsolat�ra gondolva – Remusra. A v�rfarkas �s a feles�ge m�r m�rv�ny kopors�kban fekszenek a nagy teremben.

’Nem �gy kellene lennie, kicsi Teddynek a sz�leivel kellene feln�nie…’ gondolta mik�zben lerogyott egy szikl�ra a t� mellett. Hagyta, hogy egy zokog�s elhagyja tork�t, �s gyorsan let�r�lte a k�nnyeket, megszidva mag�t, hogy ilyen gyenge. ’J� dolog, hogy rajtam van a l�thatatlann� tev� k�peny… a vil�gnak nem igaz�n tetszene, ha megl�tn�k s�rni a h�s�ket a S�t�t Nagy�r dics�s�ges legy�z�se ut�n.’

Egy �jabb makacs zokog�st engedett meg mag�nak, ahogy Tom Riddlere �s azokra az emberekre gondolt, akiket meg�lt. �s mi�rt? Hogy a v�g�n mag�t is meg�lesse?

’A sz�leim, Sirius, Remus, Tonks, Dobby, Fred, Colin-’

• Harry?

Kital�lhatta volna. Szemei arra a legjobb bar�tj�ra v�ndoroltak, aki azzal az agg�d� tekintettel n�zett le r�. ’�, hogy mennyire nem akart most aggodalmat l�tni…’ L�tta, hogy a l�thatatlann� tev� k�penye egy halmon fekszik a szikl�n. Megforgatva a szemeit megk�rdezte.

• A „Valahogy most szeretn�k egyed�l lenni” melyik r�sz�t nem �rtetted?

• Sajn�lom. – suttogta Hermione, m�g fej�t elsz�gyellve lehajtotta. – Csak �n sem akartam ott lenni… �n um… megyek…

• Ne, v�rj.

Hermione megfordult �s rem�nyked� szemekkel n�zett r�, m�g Harry v�llat vont �s azt motyogta.

• Akkor tal�n te is itt maradhatsz.

Hermione l�gyan mosolygott, �s k�zelebb ment, hogy le�lj�n mell� a szikl�ra.

• Micsoda nap, huh? – k�rdezte a l�ny v�laszt nem v�rva. Harry g�nyos hangot adott, de csendben maradt. Hermione p�r pillanatig n�zte Harry arc�t oldalr�l, majd halkan megk�rdezte. – M�rges vagy r�m?

• Mi�rt lenn�k m�rges r�d? – k�rdezte Harry gyorsan.

• Hogy megcs�koltam Ront? – a l�ny nem n�zett Harryre, tartva annak reakci�j�t�l.

• Mi�rt lenn�k a miatt m�rges? Azt csin�lsz, amit akarsz, nem tartozol hozz�m. – hadarta el a mondatot Harry, a tavat b�mulva, ami a kora reggeli s�t�ts�gben f�rd�tt.

• Tudod… az csak, olyasmi volt… tudod, a pillanat hev�ben… - Hermione egyre v�r�sebb �s v�r�sebb lett, ahogy pr�b�lta kimagyar�zni mag�t. Harry �jra g�nyol�dott.

• Mindig az. – morogta. A boszork�ny felkapta a fej�t a fi� megjegyz�s�re.

• Mit akar ez jelenteni? – k�rdezte hevesen.

Harry el�sz�r n�zett r� a kora reggeli �r�ban. Meglepte, amit a l�ny szem�ben tal�lt: bossz�s�g, f�jdalom, odaad�s…

• Nem tudom… csak amikor…

• Azt hittem ezt m�r megbesz�lt�k. Azt hittem, hogy mindketten meg�llapod�sra jutottunk �s j�l vagyunk ezzel.

• �s j�l vagyok vele! – mondta Harry viszonozva a l�ny szigor� tekintet�t.

• Akkor viselkedj �gy. – mondta Hermione fel�llva �s elindult visszafel�.

• V�rj! – mondta Harry is fel�llva �s elkapta a karj�t. – Tetszik neked?

• Nem tudom – v�laszolta Hermione bizonytalanul r�zva a fej�t. – mindazok ut�n ami t�rt�nt… k�zt�nk… nem tudom. Csak egy kis t�rre van sz�ks�gem, hogy �tgondoljam, akarok-e valakivel egy igazi kapcsolatot ilyen hamar… - Harry lehajolt �s pont a l�ny arc�ba suttogta.

• Hermione, m�g mindig sz�ks�gem van r�d. A mai este ut�n, �n csak, csak…

• Harry, ezt m�r megbesz�lt�nk �s megegyezt�nk. Most m�r visszat�rt�nk az igazi vil�gba…

• Akkor minek nevezn�d az elm�lt p�r h�napot? – k�rdezte a var�zsl�, �s most m�r kezdett m�rges lenni r�.

• Egy kellemes elsz�k�snek mindezek el�l. – mondta halkan. – �s j� volt, Harry. Nem b�nom. A legjobb bar�tok vagyunk, �s mindketten az�rt tett�k, hogy seg�ts�nk egym�snak…

• Akkor seg�ts most nekem. – mondta Harry olyan hangon, ahogy a l�ny besz�lt, �s kezeivel megragadta a v�ll�t.

• Nem Ginnyt kellene erre megk�rned? – k�rdezte Hermione t�tov�n, lassan beadva a derek�t.

• � nem �rt meg �gy engem, �s Ron sem �rt meg �gy t�ged… nem �gy, ahogy �n. – mondta neki Harry, �s egy l�p�ssel k�zelebb ment a l�nyhoz.

• H�t, nem �ppen a legillend�bb m�don fejezt�k ki az �rzelmeinket. Ez tal�n valami olyasmi, amit �k nem �rten�nek meg. – mondta a boszork�ny b�lcsen.

• Hermione? Csak m�g egyszer? Mindkett�nknek sz�ks�ge van r�. �s holnap pedig elfelejthetj�k, mint mindig. – suttogta Harry, mik�zben fej�t Hermione homlok�hoz t�masztotta. A mondat utols� r�sz�t csak az�rt tette hozz�, hogy megnyugtassa a l�nyt. Hermion�nak nem kellett tudnia, hogy Harry soha nem felejti el a vele t�lt�tt id�ket. A fi� nem akarta �t hi� rem�nyekkel kecsegtetni, olyasmivel, amit nem tudott, hogy vajon megtudja-e neki adni.

Hermione pontosan ugyanezeken a dolgokon gondolkodott, ahogy egym�s szem�be n�ztek. Lassan Harry el�rehajolt, �s lecsapott a l�ny ajkaira egy �des cs�kkal, ami tele volt sz�ks�ggel �s v�ggyal.

• Hozd a k�penyt! – suttogta Hermione Harrynek. A fi� engedelmeskedett, �s lehajolt, hogy felvegye a k�penyt majd maguk k�r� vetette.

• A fi� h�l�terem �res lehet, nem gondolod? – k�rdezte Harry a kast�ly fel� vezetve.

• Igen, j� lenne a v�ltozatoss�g kedv��rt egy igazi �gy.

Harry r�h�g�tt, mik�zben a k�zismert l�pcs�ket m�szt�k, ami a hetedik emeletre vezetett. Nemsok�ra az �res portr� el�tt �lltak, ami a Griffend�l klubhelyis�g�be vezetett. A K�v�r D�ma nyilv�nval�an elhagyta a hely�t.

• Nagyszer�… mit csin�ljunk most? – k�rdezte Hermione. Harry er�sen koncentr�lt arra, amit akart, �s jobb kez�nek ujjait er�sen �k�lbe szor�totta. A portr� hirtelen felt�rult, �s Harry mindkett�j�ket el�revezette. – Harry, hogyan…

• Nem akarok t�bb� besz�lni. – lihegte Harry, a l�ny nyak�nak oldal�t cs�kolgatva, �s gyorsan felh�zta �t a fi�k l�pcs�j�n. Bel�ptek az eg�szen tiszta szob�ba, �s �szrevett�k, hogy Harry �gya m�g mindig tiszta, �s nem gy�lt rajta �ssze a por, mintha valaki v�gig aludt volna benne eg�sz �vben.

Harry ledobta magukr�l a k�penyt �s megford�totta Hermion�t, hogy megcs�kolja. � azonnal reag�lt, kikapcsolta Harry koszos kab�tj�nak csatj�t, �s nagyj�b�l leh�zta r�la. Amikor Hermione Harry �gy�hoz h�tr�lt, Harry gyorsan lekapta a bl�z�t, majd z�r� �s disaudio b�b�jt var�zsolt az ajt�ra.

Hermione megragadta a fi� p�l�j�t �s �th�zta fej�n, majd elkezdte kigombolni a nadr�gj�t, amit leh�zott, m�g Harry felt�pte a l�ny melltart�j�t �s ler�ngatta a farmerj�t Hermion�hoz hasonl� m�don.

M�sodperceken bel�l Hermione az �gyon fek�dt, Harry rajta, mindketten teljesen meztelen�l, �s mindketten teljes el�gedetts�get �reztek, am�g Harry ki-bemozgott a l�nyban gyakorlott m�don.

Mindketten m�g utolj�ra felki�ltottak, amikor el�rt�k a tet�pontot, miel�tt Harry elter�lt Hermion�n nehezen l�legezve.

• Merlin Harry… sok minden j�rhat az eszedben. – lihegte Hermione ravaszk�s mosollyal. Harry j�t�kosan megpiszk�lta az oldal�t, m�g egy kicsit feljebb emelkedett, hogy Hermione k�nnyebben l�legezhessen. �gy fek�dtek mindketten teljes el�gedetts�gben �s k�nyelmes csendben miel�tt Hermione halkan megsz�lalt. – A t�bbiek m�r tal�n agg�dnak �rt�nk… - Felkelt �s elkezdte felvenni a ruh�it �s megigaz�tani a haj�t.

• K�sz�n�m, Hermione. – mondta Harry halkan, de el�g hangosan, hogy Hermione meghallja �s zavart arckifejez�ssel fordult meg.

• Nem kell megk�sz�nn�d nekem, Harry. �n is akartam, k�l�nben nem hagytam volna, hogy megt�rt�njen, eszement. – Harry r�mosolygott, nevetni akart, de nem volt hozz� energi�ja.

• Olyan nagyszer� vagy, Hermione. �r�kk� bar�tok, igaz? – A l�ny visszamosolygott.

• �r�kk�.

• J�. Tudod, amikor �gy d�ntesz, hogy igazi kapcsolatra l�psz egy sr�ccal… nos, h�t � egy szerencs�s hapsi lesz. – fejezte be Harry csendesen.

Hermione mosolygott, m�g k�nnyek gy�ltek a szem�ben. ’Ez�rt vagy te a legjobb bar�tom, Harry Potter… magabiztoss� teszel… soha nem okozn�l nekem f�jdalmat.’

Megfordult, hogy elhagyja a h�l�k�rletet, de az utols� pillanatban visszafordult.

• Harry… ne utas�tsd el olyan hamar Ginnyt. �gy �rtem, mindketten tudjuk, kicsit er�sk�dni szokott… de � csak… h�t, itt vagyok, ha besz�lni akarsz vagy b�rmi. – M�g utolj�ra r�mosolygott a var�zsl�ra, miel�tt elment, �s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t, hogy megadja Harrynek, a h�n �h�tott „egyed�ll�tet”.

Harry s�hajtott, m�g visszafek�dt az �gy�ba azon gondolkodva, amit a l�ny mondott. ’Hermione… � mindig olyan j� bar�tom volt…’

Visszagondolt az els� �jszak�ra, amikor egy�tt voltak fizik�lisan. Azut�ni �jszaka volt, miut�n Ron elviharzott, rendk�v�l hideg volt, �s mind Harrynek �s Hermion�nak pocs�k hangulata volt. Harry nem tudta pontosan hogy t�rt�nt meg… eml�kezett r�, hogy �tment Hermion�hez, hogy var�zsoljon neki t�bb takar�t, �s �let�k legm�lyebb besz�lget�s�ben v�gezt�k, besz�ltek Ronr�l, Ginnyr�l milyen fesz�lts�ggel teli a jelenlegi helyzet�k, k�zelg� f�lelmeikr�l…

Mindketten bevallott�k, hogy f�lnek, hogy sz�zen halnak meg. Hogy nem tapasztalhatnak meg egy igazi randit, �s hogy nem fedezhetik fel a vil�got, �s nem ismerhetik meg az igazi val�jukat. �s akkor, csak valahogy megt�rt�nt… mindkett�j�knek �k voltak az els�k, felmeleg�tett�k test�ket a hideg �jszak�n. Sz�mukra ez menek�l�s volt, hogy csillap�ts�k a fesz�lts�get, m�g ha ez csak egy kis id�re is sz�lt, �s hogy olyan csod�latos �s els�re Hermion�nak f�jdalmas dolgot tapasztaljanak.

Mindketten meg�rtett�k egym�st – belenyugodtak �s nem v�rt�k, hogy ezt romantikus kapcsolat k�vesse. M�g mindig �gy gondoltak magukra, mint Harry �s Hermione, a legjobb bar�tok. �s egy j� bar�t mindig ott van a bar�tainak, ilyen sz�ks�ges id�kben. Legal�bb ez k�zelebb hozta �ket.

�s id�vel ezek „a sz�ks�g �r�i” egyre gyakoribbak lettek, annyira, hogy m�r minden �jjel megt�rt�nt, mintha valami rutin lenne. De a rutint eldobt�k, amikor Ron �gy d�nt�tt, hogy visszat�r. �s amikor a Begy�jt�k megtal�lt�k �ket, �s persze Hermion�t majdnem meg�lt�k, �s Dobby aki igaz�b�l meg is halt.

V�gre, amikor m�r Harry azt hitte megint meg fog t�rt�nni, Hermione b�nb�n�an k�z�lte vele, hogy abba kell hagyniuk, mert a dolgok most m�r mozgalmasak Ronnal, Kagyl�lak lak�ival, �s a Gringottsba val� bet�r�s terveivel.

Harry megpr�b�lt makacsul tudom�st sem venni a l�nyr�l azut�n az �jszaka ut�n, de � volt a legjobb bar�tja, �s m�g ha � azt gondolta, hogy Hermione tov�bb akar l�pni a tri� egy m�sik tagj�val, akkor csak h�trad�l �s t�mogatja �t. A boszork�ny m�r �gy is olyan sokat adott fel �rte…

• Harry, pajt�s? – Ron bedugta a fej�t az ajt�n, miut�n Harry felh�zta a takar�t a nyak�ig.

• Igen, mi az?

• Kingsley k�sz�tett nek�nk egy zsupszkulcsot az Od�ba ma est�re, �s mindj�rt indulunk.

• Ok�. �n, umm, egy perc �s lent vagyok. – mondta Harry szemeivel beazonos�tva a padl�n hever� ruh�it.

• Rendben, akkor tal�lkozunk a Sz�ks�g Szob�j�ban. – Ron elment, �gy Harry szabadon ledobta mag�r�l a takar�t �s meztelen�l barangolt a ruh�i�rt.

Egy k�rd�s volt, amit nem tudott megv�laszolni mag�nak az, hogy mi t�rt�nne, ha Hermione �gy d�ntene, hogy �sszej�n Ronnal? B�n�snek �rezn� mag�t, az�rt mert � volt vele �gy el�sz�r, vagy f�lt�keny lenne?

’Nem… nem lenne f�lt�keny… Hermione a legjobb bar�tom, �s csak azt akarom, ami a legjobb neki, csak nem hiszem, hogy Ron illik ehhez a le�r�shoz… � mindig megr�katja, nem is szeretik ugyanazokat a dolgokat, kiv�ve engem, mindig csak vitatkoznak… Hermion�nak sokkal �rettebbre van sz�ks�ge… valaki, aki jobban meg�rti �t… valaki olyan, mint…’

Harry megr�zta a fej�t, hogy el�zze ezeket a f�ktelen gondolatokat. Most nincs ideje, hogy ilyen ostoba dolgokat m�rlegeljen, �s �szint�n nem is akart erre gondolni. Minden egyszer�bb, amikor nem gondolkozol.

Harry pont id�ben s�t�lt be a szob�ba, hogy befurakodjon Ginny �s Hermione k�z�, k�zben egyik ujj�t az �reg repedezett t�lhoz �rintse, ami a Weasley otthonba sz�ll�tja �ket.

• Jobban �rzed magad, Harry? – k�rdezte Ginny, megnyugtat� mosoly k�s�ret�ben.

• Igen, sokkal… - v�laszolt Harry mosolyogva, amit�l Hermione elpirult.